Mi mennyi?
EU-csatlakozási tárgyalások Bosznia-Hercegovinával
PUBLICISZTIKA - LXVIII. évfolyam, 16. szám, 2024. április 19.Az 1980-as években már szabad volt Jugoszláviában többé-kevésbé őszintén beszélni a nemzetiségi viszonyokról. A szarajevói tévé egyik vitaestjén a közönség soraiból felállt egy fiatalember, és azt mondta: „Apám szerb, anyám szlovén, nagybátyám muszlim (bosnyák), én Titogradban (ma Podgorica: Montenegró) születtem, a feleségem horvát, hát most akkor mondjátok meg: milyen nemzetiségű vagyok?” Sokan választották fiúgyermeküknek a Miroslav, Dragoslav mintájára a Jugoslav személynevet, alkalmasint éppen ezért. Amikor 1991-ben kitört a jugoszláv polgárháború, nyilvánvaló volt, hogy Bosznia-Hercegovina sem marad ki. És ez a háború volt a legbrutálisabb mind között. Itt ugyanis, a vegyes házasságok és áttelepülések ellenére három etnikum: szerb, bosnyák/muszlim és horvát harcolt egymással.1
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
