Olvasói levél

VISSZHANG - LXVIII. évfolyam, 8. szám, 2024. február 23.

Én is azt gondolom, hogy Gázában civilek haláláért a Hamász, és nem Izrael okolható (Dömötör László: Újabb szempont, ÉS, 2024/6., febr. 9.). De anélkül, hogy György Pétert védeném (Másfelől, ÉS, 2024/4., jan. 26.), azt hiszem, Gáza sorsa (az, hogy mi történik, ha leteszik a fegyvert) sokban függ attól, Izraelben milyen rendszer van. A történelem számos példát ismer arra, hogy ősi jogot, etnikai összetételt, természetes határokat, érzelmi kötődéseket, gazdasági megfontolásokat félretéve a nagyhatalmak aszerint döntöttek egy terület hovatartozásáról, hogy azt ott nekik mennyire megfelelő emberek fogják kormányozni. A török után elnéptelenedett Alföldre például III. Károly nem engedett magyarokat visszatelepülni, mert félt, hogy újra megismétlődik a Rákóczi-féle szabadságharc. Abban, hogy Észak-Erdélyt a második világháború után Románia visszakapta, nem kis szerepe volt, hogy az ügyben a legnagyobb befolyással rendelkező Szovjetunió azt látta, Bukarestben a kommunisták jutnak hatalomra, Budapesten pedig a polgári kisgazdák. Koszovóban az albánok évtizedeken keresztül lázongtak, de a szerbek akármilyen eszközöket bevethettek ellenük, mert Belgrád az Egyesült Államok barátjának számított a szovjet előrenyomulás megállításában. Amint azonban Milosevics Jelcinnel kezdett paktálni, kiderült, hogy Koszovóban megsértik az emberi jogokat, jött Szerbia bombázása és Koszovó leválasztása. Azt, hogy mi lesz Gázában az izraeli katonák kivonulását követően, szintén az Egyesült Államok fogja eldönteni. Annak megfelelően, milyen vezetést választ magának Izrael.

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 45. szám, 2022. november 11.
LXVI. évfolyam, 29. szám, 2022. július 22.
LXVI. évfolyam, 14. szám, 2022. április 8.
Élet és Irodalom 2024