Zsámbéki Romtemplom

Karácsony előtt hirdették ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázat eredményét. Ezzel, úgy tűnik, eldőlt az emblematikus rom sorsa. A 2023 áprilisában kiírt építészeti tervpályázat eredménye csak jelentős késedelemmel került kihirdetésre, valószínűleg a zsűrit is megosztó adekvát vélemények különbözősége miatt. A romtemplom tervezett rekonstrukciójának híre jelentős visszhangra talált a sajtóban, az ÉS is többször foglalkozott a pályázattal. A rekonstrukció és a turisztikai bővítés kapcsán az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és a RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) nyilatkozatot adott ki, egyesek az ikonikus romjelleg elvesztését önmagában is elhibázott elképzelésnek tekintik, tartanak egy, a diósgyőri váréhoz hasonló „fiaskótól”. A tervpályázat hivatalos célja (melyet a hozzáértők szerint a zsűri összetétele is megerősített) viszont a romok állagvédelmének biztosításán túl a templom eredeti, liturgikus funkciójának visszaállítása (minél hitelesebb rekonstrukciója), kolostor és látogatóközpont építése volt.

A pályázat eredményének kihirdetése és egyes tervek az Építészfórumban történő közlése után jelent meg Torma Tamás Kié a zsámbéki templomrom? (ÉS, 2024/1., jan. 5.) című kritikája. Joggal teszi fel a kérdést, vajon nem egy újabb rom megvalósítására született-e most kormányzati döntés. A tervek nyilvános bemutatása és a zsűritagok álláspontjainak meghallgatása a Magyar Építőművészek székházában január 11-én történt. A hagyományoktól eltérően csak ismertetés zajlott, a népes közönség véleménynyilvánítására nem adtak lehetőséget!

Ahogy várható volt, a díjazott tervek (I. díj és 2 db III. díj) mindegyike a meghirdetett cél kielégítését javasolta, jelentős méretű templomrekonstrukcióval és középületet építve. Csak a megvett (Mention) 6 terv között találtunk olyanokat, melyekben a műemlék együttesének restaurálása és környezetének rendezése úgy történik, hogy a romtemplom megújulása után – továbbra is romként – megőrzi páratlan artisztikus, történeti megjelenését, és domináns eleme marad környezetének a településképben, ill. táji megjelenésében.

A rekonstrukciós tervek korhű díszletek és látványok képeivel versenyeztek. Építészeti tartalmuk nagyrészt a fotórealisztikus ábrázolásban merül ki. Véleményünk szerint hitelességük nem helyettesítheti a középkori templomépítészet tényleges szellemiségét (mondjuk J. Duby, Huizinga szerint), a jelenkori premontrei elszánás nem találkozik a mai társadalom tényleges erőfeszítésével. A turizmus igénye hiteltelen. Ezért valós Torma kérdése.

Még egy építészeti tanulságot hangsúlyoznék, ahogy ezt ellentervünk az Építészfórumon történt ismertetésénél is tettem. A pályázati eljárást feltétlenül megfelelőnek tartom a mai, rendeletileg kijelölt tervezőválasztás helyett. A fenti és a hozzá hasonló témákban a kétlépcsős pályáztatás vezethet eredményre. Ötletpályázatok, melyeken fiatalok vagy kisebb irodák is indulhatnak, alapozhatnák meg a zsámbékihoz hasonló komplex pályázatok eredményességét. Ha a kiírás elvárásai kevésbé lettek volna maximalisták, valószínűleg sokkal több pályázat érkezett volna, mint ez a 22 db.

(A szerző Dla építész)