A pannon puma ugrani készül

PUBLICISZTIKA - LXVIII. évfolyam, 3. szám, 2024. január 19.

Az utóbbi években ezek az írásaim belterjesebbekké váltak: egyre inkább csak magyar ügyekről írok, főleg mert az egykolumnás terjedelmet teljes mértékben kitöltik a beszámolók és értékelések azokról az eseményekről, amelyek pár hét leforgása alatt itthon történnek. Sőt sokszor még azokról sem tudok mindről írni. Legfeljebb annyit tehetek, hogy bemutatom, mennyiben különböznek a nálunk bevezetett újítások, mint például az alapítványi egyetemek „modellje”, az állítólagos mintaként felsorolt országokban működő társaiktól. Most sem tudok részletesen kitérni sem a tavalyi tízezernyi, tehát rekordszámú tudományos cikk visszavonására,1 vagy a három előkelő amerikai egyetem rektorválságára és az azt körülvevő ideológiai harcra, amely egy ideje felváltotta a tudományos vitát elsősorban a társadalom- és humán tudományi fakultásokon,2 de még az egyeteme által mártírszerepre castingolt Ádám Zoltán történetének újabb fejleményeire sem.3

 

Rektorok ott és itt

Az USA Kongresszusáig is eljutott rektori nyilatkozatok, majd az ennek következtében megtörtént lemondások valóban jelentős híre mögött elsikkadt az a mulatságos történet, hogy egy kisebb intézmény vezetője is távozni kényszerült, mégpedig olyan okból, ami első hallásra hihetetlen: a feleségével pornóvideókat készített, és ezeket nyilvánosan elérhetővé tette.4 Esetét az köti össze a politikai okokból, illetve plágiumvád miatt távozott vezetőkével, hogy ő is a szólásszabadságra hivatkozott, miszerint az ilyen tartalmak megosztása alkotmányos jogai közé tartozik. Ez azonban nem győzte meg a Wisconsin Állam egyetemeit felügyelő testületet, így ezentúl be kell érnie a sima professzori stallummal, bár azzal érvel, hogy a videókban nem is említette az intézményét vagy a foglalkozását, tehát akár még bíróságra is viheti az ügyet.

Nálunk ilyen mulatságra senki ne számítson: errefelé más okokból tudunk szórakozni a rektori kinevezéseken. Van például, ahol csak nem akar megszületni a pályázat,5 de van, ahol a szükségesnél több rektor is akad. Kedvenc szegedi egyetememen például három, de ha nem korrigálják az egyik intézet honlapját, hamarosan azt hihetnénk, hogy négy. Mert az SZTE saját hivatalos vezetője, Rovó László orvosprofesszor mellett az intézmény állományában (és ettől függetlenül a kuratóriumában) van még Trócsányi László nemzetközi jogász egyetemi tanár, aki már két éve a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, valamint Dux László, a Biokémiai Intézet professzora, mellesleg másfél éve a szegedi Gál Ferenc Katolikus Egyetem rektora.6 Ma még Kéri Szabolcs pszichiáterprofesszor és reménybeli tokaji rektor neve is ott szerepel a szegedi Élettani Intézet oktatói között,7 de ez valószínűleg csak adminisztratív hiba lehet, hiszen utolsó munkahelye a BME (volt), viszont így „papíron” négy rektor van az SZTE-n. Ha mással nem, ezzel biztos bejuthatunk a Guinness-rekorderek közé...

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) hamarosan megtörténő rektorcserén viszont nem tudunk élcelődni: a tavaly ilyenkor nagy elánnal bejelentett, mert nemzetközivé kiterjesztett pályázatot jó fél éve még kiemelkedő sikerként ünnepelte az egyetem, közreadva több jelentkező nevét és munkahelyét, a kaliforniai San Diegótól a brit Cambridge-en át Rómáig.8 Végül egy norvég és két magyar, pontosabban helyi oktató került a leszűkített listára, majd a szenátus az utolsó fordulóban a két MOME-professzor közül választott: ekkor Koós Pál 14, Vargha Balázs pedig 17 szavazatot kapott. Információink szerint Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnök többször is kijelentette, hogy a szenátus választását fogadják majd el, de mivel az egyetem szabályzatát a tulajdonos kuratórium úgy alakította, hogy a végső döntés az ő kezükben legyen, joguk volt a kevesebb voksot elnyerő pályázót rektornak felterjeszteni. Bővebb magyarázatot azon túl nem adtak, hogy megvizsgálták a jelöltek programját, így nekünk be kell érnünk azzal, hogy épp a nyertes volt eddig az általános rektorhelyettes, tehát nem volt ismeretlen a döntéshozók előtt.9 Mert arra gondolni sem merünk, hogy az számított, kettejük közül csak Koós Pál tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.

A MOME mindenki más előtt, még amikor nyilvánosan, például a Felsőoktatási stratégiában fel se bukkant ez a lehetőség, kidolgozta és támogatta a váltást az alapítványi egyetemi formára, így az első körben és lelkesen vállalta az átalakulást. Vajon nem csalódtak-e mindazok, akik az egyetemi autonómia, és annak talán legfontosabb összetevője, a rektorválasztás jogának fennmaradását várták el – legalább úttörő szerepükért cserében?

Az már csak a hab a MOME tortáján, hogy az Index interjút készített a korábbi (és még Csák Jánosnak – a minisztersége előtti – jótékony közreműködésével a Corvinus Egyetemen létesített) ún. jövőképesség-kutatási csoport vezetőivel, akik a nemrég lezajlott távozásuk után a MOME-n (újra)alapított Jövőképességi Obszervatóriumukban átszámolt jövőképességi indexükben még szebb perspektívát vázolnak fel országunk számára: a két évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor Ausztriát, Svájcot és Luxemburgot is lehagyva a 9. helyen álltunk, ma már Dániát is legyőztük, és hetedikek vagyunk.10 A magyarság örkényi jövőképével vetekedő indexről már korábban is írtam itt, elsősorban Tomka Béla Magyar Tudomány-beli cikke (majd az ottani vita) után, de akkor még nem kellett azon értetlenkednem, hogy mindez mit keres egy művészeti egyetem keretei között.11 Csak nem Örkény szelleme sugallta a váltást?

 

Rénszarvasok Hunniában

Ne tessék rémeket látni, hazánkban nincsenek efféle északi patások, ahogy a pár ezer magát szkítának valló honfitársunknak is csalódnia kellett, mert szkíták sincsenek, legalábbis az Országgyűlés nem ismerte el nemzetiségi jogaikat. A hun rénség csak azoknak jut eszébe, akik a Magyar Kutatási Hálózat (MKH) most már hivatalosan is bejegyzett kizárólagos nevét, a HUN-REN-t szeretnék érthetőbbé tenni. Mert a vonatkozó törvény egyik fejezete ezt a nevet viseli a címében, és bár az első említésekor megadja a fentebb használt magyar elnevezést is, végig csak ennek az angol fordításából (Hungarian Research Network) valójában szabálytalanul lerövidített betűszavával utal rá – anélkül hogy a törvény szövegéből bárhol kiderülne, mi az a kifejezés, amiből ezt összerakták. Itt jegyzem meg, hogy a törvényt hamarosan módosítaniuk kell, mert egy helyen benne felejtették a még múlt nyáron (a korábbi ELKH helyett) bevezetett MKH megjelölést.12 Én azonban továbbra sem vagyok hajlandó mást, mint az MKH-t használni – ennyire hadd maradjak hű az Akadémia alapítóinak az elveihez. Akár ironikusnak is tarthatjuk, hogy miközben az MKH kommunikációja egyre inkább elmozdul az angol használata felé, a 200. évfordulójára készülő MTA a magyar nyelvű tudományosságról indított vitafórumot. (Amúgy sem tudom, hogy a hivatalos nevet hogyan kell kiejteni: betű szerint „hunren”-nek vagy angolosan „hánren”-ként – mert mindkettőt hallani, és eddig nem kaptunk pontos eligazítást.)

Az elnök egyszemélyi döntési lehetőségének a veszélye végül valóban elhárult, tehát a kutatóhelyek alapításának, átszervezésének és megszüntetésének a joga megmaradt az Irányító Testületnél (IT), amelybe azonban már egyetlen tagot sem kell a kutatóhelyekről választani: így oldották meg egyszerűen azt a problémát, hogy a nyáron felállított IT-ben megszegték a törvényt, hiszen az előírt kettő helyett csak egyetlen tag képviselte az MKH-t. Az az egy viszont intézetigazgató volt, amit a mostani módosítással már tiltanak, vagyis egy IT-tagot mindenképpen le kell cserélni. És azért csak egyet, mert meglepetésként az eddigi főtitkárságot felváltó vezérigazgatói posztra kinevezett Jakab Roland korábbi Ericsson-vezető megtartja IT-tagi székét is, ami sajátos összeférhetetlenséghez vezet, hiszen ezentúl az IT-nek van egy olyan tagja, aki teljes egészében a hálózat elnökétől függ, mert az gyakorolja fölötte a munkáltatói jogokat.13

Jakab január elején körlevélben köszöntötte az MKH munkatársait: sok segítséget ígért, különösen a tekintetben, amiben nagy tapasztalata van, a mesterséges intelligencia bevonásában a tudományos kutatás menedzselésébe, hogy minél több terhet vehessenek le a kutatókról.14 Igaz, hogy ugyanakkor az MKH Titkárságát a kissé félelmetesen hangzó HUN-REN Központtá alakítják át, és a kilátások, hogy a Központ vesz át egyes funkciókat a kutatóhelyektől, azt a fenyegetést hordozzák magukban, ami visszautal Gulyás Balázs elnök elképzelésére, miszerint „valódi hálózattá” szeretné átformálni a 18 önálló intézményt. Ebben több vezérigazgató-helyettes is a segítségére lesz, és úgy hírlik, egyikük éppen a Corvinusról a MOME-ra átigazolt jövőképességi, valamint retorika- és kommunikációprofesszor Aczél Petra lesz, aki a Csák miniszter által felkért Kutatási Kiválósági Tanácsban is az egyetlen bölcsész, illetve társadalomtudományi képviselő.15 Egyébként a MOME Obszervatórium az Indexnek nyilatkozó másik vezetője, Szántó Zoltán Oszkár már nyár óta tagja az MKH IT-jének. Akkor most már akár jöhetnek a különféle kormányalapítású ál- vagy féltudományos „kutatóintézetek” is, például a Nemzetstratégiai, amely küldetésétől kissé (?) eltérve a napokban a Szabadság téri alkotásáról elhíresült Párkányi Raab Péter szobrász munkásságáról rendezett Rómában egy fotókiállítást.16

Ami a legjobban megrémítette a kutatókat, az az alábbi passzus az új törvényben: „Az elnök (...) a kutatóhelyeken végzett kutatások hatékonyságmérése és -fejlesztése, a kutatási tevékenység minőségbiztosítása, a szolgáltató jelleg erősítése és átláthatóságának biztosítása céljából kutatási adatbázist hoz létre, amelynek részeként a kutatási adatokat – beleértve a kutatóhelyeken foglalkoztatottak személyes adatait – tartalmazó kutatási nyilvántartást vezet.” A tudományos fokozatok, publikációk stb. eddig is nyilvánosan hozzáférhetők voltak: de vajon mit értsünk a „személyes adatok” alatt?

A Központnak más feladatai is lesznek: „valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert működtet”, ami megint csak az intézetek önállóságát veszélyezteti, nem beszélve a kutatóhelyektől idegen „vállalatirányítás” fogalmáról, amire külföldi példákat aligha találunk.17 De hát tudjuk: akinek csak kalapácsa van, az mindent szögnek néz. Az először szintén az elnök egyik interjújában említett „értéklánc” felbukkanása a vezérigazgatói körlevélben is kételyeket vet fel, hogy ez az üzleti életből átvett fogalom miképpen értelmezhető a tudományos kutatás folyamatában, még ha értjük is, hogy nagy a nyomás az MKH-n, hogy eredményei innovációkra fussanak ki, amit azonban nem sok kutatási területen észszerű elvárni – és most nem is csak a humán és társadalomtudományokra gondolunk.18 Első látásra ugyanis az értéklánc nem az alapkutatásokkal, hanem a kutatás-fejlesztés-innováció együttesével foglalkozó termelő cégek (Pfizer, Apple stb.) gyakorlatára illik.19

Egyvalami továbbra is változatlan maradt: most már jó féléves mulasztásos törvénysértésben van államunk, mert az alkotmánybírósági határozat ellenére sem rendezte az MTA tulajdonában, de az MKH kezelésében lévő ingatlanvagyont, jóllehet az MTA több ízben is ajánlatot tett a tárgyalásra. Talán majd akkor oldják meg, amikor egyúttal kiveszik a törvényben felejtett „MKH Titkárság” megjelölést, hogy a hangzatos „HUN-REN Központ” legyen belőle...

 

A távolban egy fehér – Erasmus

Kezdetben, nagyjából tavaly ilyenkor, Navracsics reszortfelelős miniszter csak pár hónapot kért, hogy rendbe hozza az Erasmus (Horizont és más EU- finanszírozású pályázatok) ügyét. Aztán ahogy múltak az eseménytelen hónapok, úgy kezdtek ígérni alternatív megoldásokat, melyekről e hasábokon is megemlékeztünk (ld. Tilt, tűr, támogat, 2023/39., szept. 29.).20

Éppen karácsony előtt végül megjelent 10 milliárdos kerettel a Pannónia Ösztöndíjprogram, amely Hankó Balázs államtitkár szerint „jövőre 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak teszi lehetővé, hogy a világ bármelyik felsőoktatási intézményében nemzetközi tapasztalatokat szerezzen. Az így teljesített krediteket minden esetben elfogadják a hazai intézmények, illetve a tapasztalatszerzést havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjjal is támogatja a program. A forrás 20 százaléka, 2 milliárd forint arra szolgál, hogy a világ 250 legjobb egyetemének valamelyikére jussanak el a magyar diákok, oktatók és kutatók.”21 A program természetesen kizárólag az alapítványi egyetemeket célozza. Sajnos az időzítés nem volt szerencsés, mivel a pályázati határidőt január végében szabták meg. Még ha külföldön nem zártak is be az ünnepekre az egyetemek, nálunk gyakorlatilag minden intézmény leállt január 8-ig, nem is az idei hosszabb iskolai szünet, hanem a fűtési költségek megtakarítása miatt.

Mert mit kell(ene) lebonyolítaniuk a pályázatok beadásáig? Először is „bilaterális megállapodásokat kötnek külföldi felsőoktatási intézményekkel, az azok által működtetett önálló jogi személyekkel, képző és kutatási helyekkel és központokkal, továbbá, amennyiben szükséges, a szakmai gyakorlatok esetében az adott gyakorlat szakterülete és szintje alapján kiválasztott forprofit és nonprofit, illetve állami és nem-állami szervezetekkel, intézményekkel”. Szerencsére nem kell minden szerződést a határidőig prezentálni, ha már vannak ilyen megállapodásaik, a többiről elég tervet beadniuk, viszont a diák- és oktatói „mobilitások” számát részletezniük kell országcsoport, képzési szint, tervezett átlagos időtartam és tevékenységi forma (tanulmányi ösztöndíj / szakmai gyakorlat / oktatási tevékenység stb.) szerint – mindezt három héten belül.22

Az országcsoportokkal nagy örömöt szereztek a reménybeli utazóknak, mert szemben az Erasmus és társaival, nemcsak az abban részt vevő országokban lehet tanulni, hanem az USA-tól a Maldív-szigeteken át egészen Afganisztánig örvendhetnek (például a női oktatók és hallgatók) a felsőfokú képzéseknek. A költségek szerinti országcsoportosítások mögött biztos van logika, de az egyrészt nem érthető, másrészt talányos, hogy miért kerültek be oktatási szempontból olyan, finoman szólva egzotikus helyek, mint Namíbia, Nepál, Bhután és Mianmar, vagy háborús vidékek, mint Libanon vagy Jemen, bár éppen Ukrajna és Oroszország nincs köztük, ld. a jegyzetben a teljes listát.23 De bízzuk a jelentkezők belátására, hogy kiválasszák az ideális célállamokat.

Ha azzal megvannak, akkor következik az igazi fogas kérdés: mi fog szerepelni a két intézmény közötti szerződésben? Mert az rendben van, hogy a magyar diák kap itthonról ösztöndíjat, de kredites képzésben csak tandíj ellenében részesül. A Pannon Program kétféle egyetemre tervez: a legjobb 250-re kiválósági támogatást ad, maximum 10 M Ft értékig, a többieknél csak az országcsoport szerinti ösztöndíjat nevezi meg. Mint említett cikkemben megírtam, egy jobb európai egyetemen a tandíj 8 ezer euró körül van, de egy hasonló amerikai egyetem már 32 ezer USD-t is elkérhet, azaz 3,2 és 12 M Ft közötti összegekről beszélünk.24 Az erre félretett 2 Md Ft a program kétéves lefutása alatt összesen 200 hallgató költségét fedezheti, és akkor még egyetlen oktató sem utazott ki. A maradék 7800 tervezett résztvevő tandíját és megélhetését, no meg az oktatók peregrinációjának a költségeit a rájuk eső fejenkénti kb. 1 M Ft- ból úgy tudjuk fedezni, ha mindenki Albániába megy ki.

De nem járnánk jobban az olyan országokkal, ahol elvben nincs tandíj az (állami) egyetemeken: ott ugyanis csak az részesülhet ebben a kedvezményben, aki a teljes képzésre iratkozik be, mert őutána fizeti meg az állami költségvetés a képzés költségét az egyetemnek. Meg merem jósolni, hogy az egyébként ingyenes osztrák, német vagy dán egyetemekkel nem fog sikerülni tandíjmentességben megállapodni, mert a tanárok munkáját, az egyetemek fenntartási költségeit valakinek meg kell fizetnie. Akkor pedig marad a szívességből, személyes kapcsolatokon alapulva megkötött megállapodás, hogy pár diák és tanár pár hétre pannon támogatásból vendégeskedhet az adott tanszéken, hogy lássa, milyen is arrafelé a világ.

Még a vasárnapi lapzárta előtt Hankó államtitkár bejelentette, hogy (feltehetőleg) a kutatási együttműködéseket támogató Horizont programból kizárt egyetemeknek is létrehoznak egy 8 Md Ft-os pályázati lehetőséget, amelyet a szellemesnek szánt „HU-rizont” programnak neveztek el. Ha megtudjuk a részleteket, a jegyzetekben egészítjük ki cikkünket, de valószínű, hogy ugyanarra az országcsoportra szabják, mint a Pannónia Program-kezdeményezést.25

Valóban sajnálatos, hogy hallgatók és oktatók szenvedjenek a nagypolitika konfliktusaitól, de vajon a Brüsszelre mutogatáson túl nem lett volna okosabb a saját kormányunkat rászorítani, hogy tegyen eleget az EU – amúgy észszerű – feltételeinek, és átalakítani a kuratóriumokat? Arra, hogy ezt miért nem tettük meg, a HVG egy friss összefoglalója ad magyarázatot: az értékrendek országok közötti összehasonlításában mi elég hosszú ideje „kilógunk” a régiónkból, és a bizalmatlanság, valamint az önállóság helyett a biztonságra törekvés és a behódolás irányába mozdultunk el, jelentős távolságra még a környező országoktól is, ellenben – mily meglepő! – közelebb Mongóliához.26 Az eredeti forrásban egy videón még azt is láthatjuk, hogy mozogtunk el a rendszerváltás után az európai mezőny felé, majd hogy tértünk vissza mostanára „keletre”.27

„És mindig is éjjel lesz már...”

 

1 https://www.nature.com/articles/d41586-023-03974-8

2 https://apnews.com/article/harvard-penn-mit-president-congress-intifada-193a1c81e9ebcc15c5dd68b71b4c6b71

https://thehill.com/homenews/education/4387146-mit-harvard-penn-antisemitism-stefanik-gay-kornbluth/

https://www.nature.com/articles/d41586-024-00009-8

https://hvg.hu/itthon/20240109_A_Corvinus_belso_felmerese_szerint_forrnak_az_indulatok_a_vizsgabotrany_es_az_oktato_kirugasa_miatt_80_szazalek_a_vezetest_okolja

https://jelen.media/kozelet/adam-zoltan-csuszos-lejto/

4 https://www.nytimes.com/2023/12/28/us/wisconsin-la-crosse-joe-gow-porn.html

5 https://www.es.hu/cikk/2023-12-21/kenesei-istvan/a-kapkodas-eve.html

6 https://portal.kre.hu/index.php/2010-beiktattak-prof-dr-trocsanyi-laszlo-rektort.html

https://u-szeged.hu/bemutatkozas/fenntarto-szegedi-tudomanyegyetemert-alapitvany

https://www.med.u-szeged.hu/hirek/2022/2022-szeptember/dr-dux-laszlo

Dux professzor még a nemzetközi programirodát is vezeti az SZTE-n:

https://www.med.u-szeged.hu/hirek/2022/2022-szeptember/dr-dux-laszlo

7 https://www.med.u-szeged.hu/med-phys/kszeng/keri-szabolcs-md-phd-dsc

8 https://mome.hu/hu/hirek/nivos-nemzetkozi-mezony-a-mome-rektori-palyazatan-interju-boszormenyi-nagy-gergellyel-a-mome-alapitvanyi-elnokevel

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230622/kiderult-kik-palyaztak-a-mome-rektori-poziciojara-tobb-nevet-is-nyilvanossagra-hoztak-623446

9 https://eduline.hu/felsooktatas/20231222_MOME_szenatus_dontes_rektor_palyazat_kuratorium_alapitvany

10 https://index.hu/gazdasag/2024/01/10/jovokepesseg-index-mome-corvinus-termekenysegi-rata/

Maga a 36 országot sorrendező index itt tanulmányozható: https://api.mome.hu/uploads/Future_Potential_Index_PPT_5ee60aa904.pdf

11 https://www.es.hu/cikk/2022-05-20/kenesei-istvan/a-15-szazalekos-orszag.html

https://www.es.hu/cikk/2022-06-17/kenesei-istvan/emlektablak-hagyatekok.html

https://mersz.hu/hivatkozas/matud202204_f73795#matud202204_f73795

https://mersz.hu/hivatkozas/matud64_0#matud64_0

https://mersz.hu/hivatkozas/matud64_2

12 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1400076.TV

13 Jóllehet az intézetigazgató munkáltatója is az elnök, de annak nem beosztottja és igazgatóként az intézete, illetve a hálózat érdekeit képviseli – szemben a vezérigazgatóval, aki senki mást nem képvisel, mint a főnökét.

14 https://hun-ren.hu/hirek/jakab-roland-a-hun-ren-vezerigazgatoja

15 https://hirado.hu/belfold/cikk/2023/10/13/kim-krausz-ferenc-reszvetelevel-megalakult-a-kutatasi-kivalosagi-tanacs

16 https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/12/magyar-fotokiallitas-nyilt-romaban

https://nski.hu/kuldetes.html

17 https://vallalatiranyitasi-rendszer.hu/erp-jelentese/

https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1llalatir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%A1si_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek

18 https://infostart.hu/tudomany/2023/10/04/gulyas-balazs-a-ket-magyar-nobel-dij-azt-uzeni-hogy-erdemes-kutatni-es-a-nemzetkozi-versenyben-reszt-venni

19 https://www.cisl.cam.ac.uk/education/graduate-study/pgcerts/value-chain-defs

https://medium.com/hadox-human-networks/scientific-organizational-design-using-value-chain-8e97a32da968

20 https://www.es.hu/cikk/2023-09-29/kenesei-istvan/tilt-tur-tamogat.html

21 https://tka.hu/hir/17925/januarban-indul-a-felsooktatasi-pannonia-osztondijprogram

22 https://tka.hu/palyazatok/17922/pannonia-osztondijprogram

23 I. országcsoport: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Norvégia, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong, Japán, Dél-Korea, Makaó, Szingapúr, Tajvan.

II. országcsoport: Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Szerbia, Örményország, Georgia, Moldova, Szíria, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, Laosz, Maldív-szigetek, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Afganisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irak, Jemen.

III. országcsoport: Albánia, Azerbajdzsán, Bahrein, Brunei, Egyesült Arab Emírségek, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Jordánia, Katar, Kazahsztán, Libanon, Mongólia, Malajzia, Omán, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Vietnám, Kolumbia, Mexikó, Algéria, Angola, Dél-Afrika, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Namíbia, Nigéria, Tunézia.

24 https://international.globallearning.cornell.edu/life-cornell/tuition-and-living-expenses

25 https://kormany.hu/hirek/hu-rizont-program-indul-a-nemzetkozi-kutatasi-egyuttmukodesek-erositesere

További 6 milliárdot szánnak a beutazó kutatók támogatására, de mind a mostani MTA-elnök Freund Tamás, mind a korábbi, Pálinkás József szkeptikus ezzela „pótlékkal” szemben: https://nepszava.hu/3221890_felsooktatas-horizont-mta-freund-tamas-orban-kormany

Ne feledjük egyébként, hogy a kizárás jónéhány más programot is érint, például a legnagyobb összegű kutatási támogatásokat kínáló ERC pályázatokat, továbbá a COST, az Erasmus támogatású egyetemi konzorciumok programját, az egyetemközi mesterképzéseket stb., amelyeket ezek a magyar források képtelenek pótolni.

26 https://hvg.hu/360/20231226_hvg_vilag_ertekterkepe_magyarorszag_tarsadalom_ertekrendje_world_values_survey_kutatas_valahol_europaban

27 Ráadásul ez fizetőfalmentesen olvasható: https://www.worldvaluessurvey.org/wvs.jsp

A videót ld. itt: https://www.worldvaluessurvey.org/WVSContents.jsp?CMSID=Findings

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 12. szám, 2024. március 22.
LXVIII. évfolyam, 8. szám, 2024. február 23.
LXVII. évfolyam, 51–52. szám, 2023. december 21.
Élet és Irodalom 2024