Az élet rendje
PRÓZA - LXVII. évfolyam, 40. szám, 2023. október 6.Mióta kórházba került, nem kártyáztak többet, felé se nézett senki, csak én. Először mindennap sakkoztunk, aztán egyre rosszabbul lett. A végén már a kezét sem tudta felemelni. A haldokláshoz nem kell nagy tér, két négyzetméteren belül zajlik le az egész. Néhány nap alatt. A végén ott feküdt kiterítve a kórházi ágyon, lábfeje kilógott a takaró alól, nagylábujjával az ágy rácsát piszkálgatta. Az egyetlen testrésze volt, ami mozgott. Ahogy néztem, az jutott eszembe, ez az élet rendje. Ezt ismételgettem a saját megnyugtatásomra magamban, de ügyelnem kellett rá, hogy ne hallatszódjon ki a fejemből. Elsüllyedtem volna ott helyben, le az ágy alá, átszivárogva a fugákon, alattunk volt a műtő, oda vackoltam volna be magam, az altatógázos palackok közti résbe, ott időt nyertem volna, azokat ritkán cserélik. Ilyen hülyeség, hogy az élet rendje.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
