FÉKEK

Nem hirdethető ki az Országgyűlés 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény, miután az Alkotmánybíróság (Ab) osztotta az államfőnek azt az aggályát, hogy miniszteri rendelettel felülírják az állami építési beruházások rendjére vonatkozó szabályokat. Az Ab szerint a törvény rendelkezései alaptörvény-ellenesek. Lázár János építési és közlekedési miniszter közölte, hogy a testület döntését megfontolják, ám a határozat nem befolyásolja a kormány azon törekvését, amellyel teljesen új állami beruházási rendszert kíván létrehozni (Népszava, július 20.).

Azt, hogy a kétharmados többséggel rendelkező hatalom miként reagál az Ab neki nem tetsző döntésére, már a NER korai szakaszában tapasztalhattuk. 2010 őszén az akkor még függetlennek látszó Ab alkotmányellenesnek nyilvánította az ún. pofátlan végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt. Egy hónappal később elfogadták azt a törvényt, amely szerint az Ab nem dönthet a válságadók, a különadók vagy a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásának alkotmányosságáról. Azóta a testület nem is vizsgálhat ilyen törvényeket. Emlékeztetőül: Lázár akkor a Fidesz frakcióvezetője volt.

Azóta az Ab-t is megszállta a kormánypárt. Gyanítom, hogy az államfő lépése és az Ab meglepően gyors döntése csak a Brüsszelnek szóló színjáték része, jelezve: itt jogállam van, működnek a fékek és az ellensúlyok. Valójában azonban – a több mint három éve tartó veszélyhelyzeti kormányzás eredményeként – az alkotmányellenesnek nyilvánított miniszteri rendeletet változatlan szövegű kormányrendelettel legitimálhatják.