A Bodor Ádám-féle szűkszavúságról
FEUILLETON - LXVII. évfolyam, 23. szám, 2023. június 9.A litotész alakzatára történő utalással Balotă egy egészen tágas kulturális mezőben helyezi el a Bodor-prózát, a nyelvi kifejezések lefelé transzponálásának, tompításának több évszázadot átfogó keretei között, egyfajta nyelvi tartózkodásként, amelynek másikja természetesen valamiféle bőbeszédőség, nyelvi túldetermináltság lenne. Az irodalomtörténeti korszakban, amelyhez képest a korai Bodor-próza fordulatot jelentett az 1960-as években, természetesen éppen a hiperbolikus alakzatok, a magyarázatoknak és érzelmeknek egyfajta túlburjánzása volt ebből a perspektívából nézve az egyik problematikus pontja ‒ ezt billenti ki, más szerzőkkel együtt, Bodor. Balotă értelmezési iránya további kulcsszavak bevezetésével (elidegenedés, elmagányosodás, idegenség stb.) jól érzékelhetően az egzisztencializmus és a filozófiai abszurd értelmezési keretei felé vezeti Bodor-olvasatát, természetesen maga is egyfajta nyelvi visszafogottságot gyakorolva interpretációjában.
Mi lehet a tétje tehát „a non-expresszivitás esztétikájának” a korai Bodor-prózában, és mi a tágabb kontextusa?
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
