MI SZÁMÍT?

„Nem szabad, hogy számítson, híres-e valaki” – jelentette ki Győrfi Pál Gálvölgyi csaknem tragédiába torkolló esetéről, mikor negyven perc után sem indult el a mentő a lánya bejelentése után. Aztán átgondolták a történteket, és maga a belügyekért (beleértve az egészségügyet, az oktatást továbbá a balett-táncosokat is) felelős miniszter rendelt el vizsgálatot a történtekkel kapcsolatban. Az Országos Mentőszolgálat a szőnyeg szélére lesz állítva, bár épp a hiányzó háziorvosok végezte alapellátás egy jelentős részének átvállalására kaptak megbízást.

A járvány idején mondta valaki, hogy az egészségügy addig nem omlik össze, míg akad orvos és szakápoló, akiket az ellátandó feladatokra vezényelni lehet. Csak a lakosság türelmét kérik majd, mert kicsit akadozni fog a gyógyítómunka. Ebben a helyzetben a Magyar Orvosi Kamara ellehetetlenítése volt a legfontosabb lépés, hiszen ők a rendszerek átgondolatlan átalakításának következményeire már előre figyelmeztettek. Lassan már csak Lellisi Szent Kamillhoz, az ápolók és ápolónők védelmezőjéhez fordulhat a lakosság, ha gondja támad, de a legtöbb szakorvoshoz hasonlóan ő is nehezen érhető el telefonon.

Kiderül a végén, hogy csak a (vélhetően még a kordonbontásban is közreműködő) mentésirányító hibázott? Na, akkor jaj nekünk.