MŰVELETEK

Most még nem háborúzik Oroszország Ukrajna ellen, ez még különleges művelet – mondta a jó nevű történész, Schmidt Mária a Hír TV-ben. Hiszen egyelőre csak zsoldosokat vet be Oroszország. Hogy ez az utóbbi igaz-e (nem igaz), számomra most mindegy, részletkérdés.

Ami igazán fontos, az a történettudományos paradigmaváltás. Sajnos még a vadonatúj, NER-kompatibilis történelemtankönyvek is peloponnészoszi háborúról írnak, holott mindkét fél zsoldosseregekkel harcolt, nyilvánvalóan csak katonai műveletekről lehetett szó. Hasonló a helyzet Karthágó és Róma összecsapásával is, ahol – mert a karthágóiak zsoldossereggel küzdöttek – valójában első pun korlátozott katonai műveletről és második pun korlátozott katonai műveletről kellene beszélnünk. Nem kevésbé megfontolatlan a közkeletű harmincéves háború kifejezés, hiszen itt német, osztrák, cseh, dán, svéd zsoldosseregek csaptak össze, a harmincéves korlátozott katonai művelet volna a helyénvaló. Hunyadi János háborúit is korlátozott katonai műveletnek kellene neveznünk, hiszen Rigómezőnél vagy Várna mellett mindkét félnek zsoldoscsapatai voltak. Himnuszunk büszkeségre okot adó szép mondata: „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” – valójában szintén egy korlátozott katonai művelet, mert ama híres-neves fekete sereg zsoldosokból állt. De nem is kell ezen a vonalon továbbmennünk, az olvasó már megértette a dolgok súlyát. Hanem: ötlet ötletet szül. Miért ne vehetnénk át további fogalmakat a moszkvai szellemi műhelytől?

Az „orosz világ” mintájára a Kárpát-medencét „magyar világnak”, viszont (nem mérünk ugyebár kettős mércével, erre a jó fideszes harap!) a Tiszától keletre „román világnak” nevezhetnénk. Az Afganisztánnál nem nagyobb területre behatoló hadsereget hívhatnánk korlátozott létszámú katonai kontingensnek. A kormánypártot meg egyszerűen leninista élcsapatnak.