„Magyarország, vigyázz!”

Thomas Mann 1938 októberében írta Európa, vigyázz! című röpiratában az alábbi sorokat: „Ostobaság azt hinned, hogy győzhetsz (...) De azért még nem kell, hogy pusztulásra ítélteknek érezzük magunkat.” 2023-ban Magyarországon sem győzhető még le az Orbán-féle autokrácia, de nem pusztán ostobák, hanem tisztességtelenek is lennénk, ha szó nélkül hagynánk, hogy az államfő jogerősen elítélt terroristáknak adott kegyelmet. Ennek a nyílt levélnek az aláírói bíznak abban, hogy a benne foglaltakhoz mások is csatlakoznak.

Nézzük mindenekelőtt a tényeket! Budaházy György első ízben a 2002. évben hallatott magáról. Akkor ő, Novák Előd és más szélsőséges jobboldali személyek elfoglalták és lezárták a budapesti Erzsébet hidat azért, hogy ezzel a zavargással megdöntsék a Fidesz választási bukása után kormányra került baloldali-liberális koalíciót. A zavargást a rendőrség felszámolta, Budaházy azonban korántsem adta fel. Előbb Hunnia Mozgalom néven, majd a Magyarok Nyilai elnevezéssel földalatti szervezetet hozott létre, amely több kormánypárti országgyűlési képviselő háza, lakása ellen Molotov-koktélos támadásokat intézett. Egy ismert politikust pedig véresre vertek, és további robbantásokat terveztek, szerencsére sikertelenül.

Budaházy és tizenhat társa ellen – más bűncselekmények mellett – bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény miatt emelt vádat az ügyészség. Első ízben a 2016. évben született marasztaló ítélet, ám ezt az elsőfokú ítéletet – elsősorban eljárási szabálysértések sorozata miatt – hatályon kívül helyezte az Ítélőtábla. A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék tizenhét év fegyházra ítélte Budaházyt, és több társát is tíz év feletti szabadságvesztéssel sújtotta. A bíróság ítélete szerint Budaházy és társai – az ügyészi váddal egyezően – bűnszervezetben elkövetett terrorcselekményben bizonyultak bűnösnek. Az elítéltek az ítélettel szemben ismét fellebbeztek.

2022 decemberében a köztársasági elnök a rendkívül ritkán alkalmazott eljárási kegyelemben részesítette az ügyben megvádolt személyek egy részét. Novák Katalin a büntetőeljárás elhúzódására hivatkozott, és jelezte, kegyelmi döntésében azokat részesítette, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az államfő „vesszőfutásként” értékelte, hogy a független igazságszolgáltatás az irányadó törvényeket alkalmazza olyan bűnelkövetőkkel szemben, akik a Büntető törvénykönyvben (Btk.) szabályozott egyik legsúlyosabb bűncselekményt követték el. Tavaly decemberben mindazonáltal még nem tudhattuk, hogy az elnöki kegyelem egy folyamatnak a kezdete, nem pedig a vége.

2023 márciusában megszületett az ügyben a másodfokú, immár végső, jogerős ítélet. A Fővárosi Ítélőtábla, valósággal „kegyelmi tanáccsá alakulva”, Budaházy szabadságvesztését tizenhét évről hat évre szállította le, és az eljárási kegyelem után még vádlottként jelenlévők büntetését is hasonlóan mérsékelte. Ezt követően 2023. április 27-én nyilvánosságra hozott döntésével a köztársasági elnök végrehajtási kegyelemben részesítette Budaházy Györgyöt és társait.

A kegyelmezés joga olyan régi, hogy eredetéről sincsenek pontos ismereteink. Az biztos, hogy a Biblia is számos ízben szól róla. A „főkegyúri jog” a modern időkben az állam- vagy köztársasági elnököt illeti. Magyarországon az Alaptörvény ruházza fel az elnököt a kegyelmezés jogával. Az államfő jogköre olyan rendkívüli lehetőség, amely – jellemzően emberiességi, méltányossági megfontolásból – módot ad arra, hogy a független bíróság döntése ne kerüljön végrehajtásra. Mivel a kegyelmi jogkör gyakorlása sérti a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos követelményét, csak kivételes esetben élhet vele a köztársasági elnök. Nem hisszük, hogy hosszan kellene bizonygatnunk, az ítélkezési gyakorlat szerint nem részesülhet kegyelemben az az elítélt, aki bűnösségét nem ismeri el, erőszakos bűncselekményt követett el bűnszervezet keretében, kimerítve a Btk. egyik legsúlyosabb tényállását. Arról sem lehet vitázni, hogy a bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények sorozata soha, semmikor nem részesülhetett – legalábbis eddig – az államfői kegyelem kedvezményében. Mint látjuk, erre most mégis sor kerülhetett.

A kormánytöbbség az uniós támogatások elnyerése érdekében mindent elkövet annak igazolásáért, hogy az igazságszolgáltatás a többi hatalmi ágtól függetlenül és pártatlanul működik, Novák Katalin mostani döntései nyomán viszont a bírói elmarasztalás ellenére rasszista bűnözők hagyhatták el diadalmenetben a Váci fegyházat. Napjainkban a törvények uralma helyett a hatalom cinikus politikai számításai alapján dől el, hogy kinek kell leülnie büntetését. Mindezek miatt a nyílt levél aláíróiként nem maradt más választásunk: tiltakoznunk kell a kegyelmi jog visszaélésszerű alkalmazása ellen. Csak remélni tudjuk, hogy – Thomas Mann, elöljáróban idézett sora szerint – gyakorló jogászként és ennek az országnak a polgáraiként sem kell, hogy „pusztulásra ítélteknek érezzük magunkat”.

Budapest, 2023. április 30.