Ricardo adóelméletéhez
PUBLICISZTIKA - LXVII. évfolyam, 6. szám, 2023. február 10.Napjainkban a járadék típusú jövedelem mint önálló politikai gazdaságtani kategória visszakerült a közgazdasági elemzésekbe. Fontossá vált az az angol klasszikusoktól (is) eredeztetett felismerés, hogy a járadék jellegű jövedelmek dinamikus növekedése megbontja az elsődleges jövedelmek szerkezetét és jóléti veszteséget okoz. Cikkem kiindulópontja David Ricardónak (1772–1823), az angol politikai gazdaságtan meghatározó tekintélyének adóincidencia-elemzése. (Életéről részletesen Madarász Aladár ír David Ricardo című munkájában [2017].) A járadék-, profit- és munkabéradók gazdasági hatását sorra véve úgy ítélte meg, hogy egyedül a földjáradékra mint valós teljesítménnyel nem lefedett jövedelemre kivetett adó nem járna gazdaságihatékonyság-vesztéssel. Az „egyetlen adó” tétele fiziokrata örökség volt. Ennek az elfeledett szálnak felidézésére is teszek kísérletet.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
