FERTŐ

PÁRATLAN OLDAL - LXVII. évfolyam, 3. szám, 2023. január 20.

A Külügyminisztérium szerint nem okoz fennakadást a magyarországi beruházásban az, hogy a debreceni akkumulátorfólia-gyárat építő kínai vállalat két tulajdonosa, egy testvérpár ellen azért indítottak nyomozást a kínai hatóságok, mert a gyanú szerint titokban külföldre akarták vinni saját cégük tőkéjét. Ez a bejelentés egyáltalán nem meglepetés, mert megszokhattuk: a magyar kormány jól beszéli azok nyelvét, akik cinkelt lapokkal játszanak. A kínai tulajdonosokról egyelőre nem tudható, valóban elkövettek-e valamilyen törvénytelenséget, a magyar kormányról és holdudvaráról azonban nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy fehérgalléros bűnözők gyülekezete.

Ennek egyik tanúbizonysága az a riport, amit az RTL Házon kívül című műsorában láthattunk a Fertő tó környékének legázolásáról (2023. január 10). Az eredeti tervek szerint a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a Fertő-táj UNESCO világörökségi területén belül mintegy 60 hektáron műfüves focipályát, 16 teniszpályát, apartmanházakat, 100 szobás szállodát, valamint két vitorláskikötőt álmodtak 30 milliárd forint közpénzből. Az építkezést a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette. Ettől kezdve az összes természetvédelmi egyezményt figyelmen kívül lehetett hagyni.

A Boros Krisztina műsorvezető-riporter által kommentált film szerint az elmúlt két évben a nádast kiirtották, a vizes területet feltöltötték, a földet legyalulták. Helyükön csupasz, ledózerolt, iszapos terület áll. Az ötvenes évek óta ott álló, a világörökség részét is képező cölöpházakat a bérlőkkel saját költségükre lebontatták. Cserében se pénzt, sem másik ingatlant nem ajánlottak fel. Noha kifizették a ház árát, a Földhivatal nyilvántartása szerint ők nem voltak tulajdonosok, csak bérlők. Az érintettek hiába fordultak bírósághoz, a beruházók nem várták meg az ítéletet, hanem bontottak. A január elején készült riport szerint eltűnt a tó gazdag élővilága, a cölöpházak helyén csak két hattyú úszkált, a helyiek a Ráhel és Viktor nevet adták nekik.  Január elsejétől ugyan be lehet menni az eddig lezárt építési területre, de a partot továbbra is biztonsági őrök és kerítés védi a látogatóktól.

Korábban az ENSZ kulturális és oktatási szervezete, az UNESCO és az Európai Bizottság is kifogásolta az építkezést, amely ellen helyi civil szervezetek és a Greenpeace is rendszeresen tiltakozott. A kormány hajthatatlan volt, a területet „megtisztító” Mészáros és Mészáros Kft. pedig „dolgozott”. Két év alatt tízmilliárd adófizetői forintból a fenti eredménnyel. Épült ugyan egy kikötő Fa Nándor alvállalkozó cége jóvoltából. Egy vitorlázó szerint azonban egyelőre megközelíthetetlen, mert nincs elektromos áram, víz és szaniterhelyiségek. A helyiek azt szeretnék, hogy a strandon és a vitorláskikötőn kívül semmi más ne épüljön meg. A beruházást tavaly a költségvetési megszorítások miatt leállították, az építéssel megbízott állami cég január elsején megszűnt.

Az Építési és Beruházási Minisztérium az RTL kérdésére csak annyit válaszolt: az építkezés felfüggesztése nem jelenti azt, hogy torzó marad a tó körül. Azt nem árulták el, mi az új terv, a turisták elől meddig marad elzárva a tó és környéke, és költenek-e az állagmegóvásra.

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 40. szám, 2022. október 7.
LXVI. évfolyam, 30. szám, 2022. július 29.
LXVI. évfolyam, 27. szám, 2022. július 8.
Élet és Irodalom 2023