„szívem leomlott partfala”

egy vidéki lány jegyzeteiből

PRÓZA - TÁRCATÁR - LXVI. évfolyam, 51–52. szám, 2022. december 22.

Tárcatár 2022 – a búcsú

TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS

1992-ben, 30 éve indult az Élet és Irodalom Tárcatára. Széky János vezette akkor a prózarovatot, utána tizenöt évig Dérczy Péter. A hagyomány szerint minden évben három új szerzőt kérünk fel, hogy – Szív Ernő mellett – egy éven át, havi rendszerességgel írjon a „vonal alá”. 2022-ben Jenei Gyula, Kiss Noémi és Nagy Zsuka írásait olvashatták. Szívből köszönjük, hogy velünk voltak!

Jövőre három új szerzővel folytatja a Tárcatár négyesfogata. Hogy kik ők, maradjon a januári számok meglepetése.


Anyaföld, apaföld, nagyanyaföld, nagyapaföld, dédapaföld, szépanyaföld. Hol van az otthon. Nem is tudom már, csak bolyongok pesti tereken és a fejemben Orlandókkal, Toszkákkal, Lilikkel, Krisztákkal, Katákkal és sokféle más női névvel. És álmomban férfiak jönnek el értem, és én meztelen vagyok, vagy repülök házak felett, és lassan magamhoz dédelgetem magam, szelídül valami vadság a várakozások rohanásaiban, a türelmes izgatottságban. Mindenféle oximoron, szimultanitás megtalál. Hol van az az egy.  A hiányával van jelen. Mert csak sok kicsi van, csonka, rész-egész. És ezt mindenki tudja, csak úgy tesz, mintha az az egy. De nem.

Csak járkálok kínzó ideákkal, fojtogató elméletekkel, és hull le rólam mind, mint ruha másról a boldog szerelemben.

Egy hátizsákban az életem. Minden izmom fáj, mégis cipelem, viszem, mint élő gépezetet, a sorsomat. Leginkább presszókban teszem le, és eliszom, eladakozom minden pénzemet. Átvágnak, becsapnak, mert az a dolguk, hízelegnek, udvarolnak, belém szeretnek, mert az a dolguk. Nem maradok egy helyen, hostelekben, barátok üres lakásaiban húzom meg magam. Váltogatom őket, hogy ne legyek terhére senkinek, meg azért, hogy ne kelljen sokszor szobát fizetnem szálláshelyeken. Annyi kulcscsomó van a zsebemben, még sincs egy lakásom sem. Nagy sávidők vannak, és az a védtelen, végtelen elviselhetetlen szabadság Budapesten.

Tisztelt Olvasó!

Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.

Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a „Megnézem a reklámot” gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra.
Megnézem a reklámot
Ha legfrissebb számunk összes cikkére kíváncsi, vagy az online archívumhoz kíván hozzáférni, mindezt a megszokott módon elérheti.

Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.

vagy
A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 46. szám, 2022. november 18.
LXVI. évfolyam, 42. szám, 2022. október 21.
LXVI. évfolyam, 37. szám, 2022. szeptember 16.
Élet és Irodalom 2024