Eposzi idők

„Iszonyú vala a látvány látása”

PUBLICISZTIKA - LXVI. évfolyam, 51–52. szám, 2022. december 22.

A helység kalapácsa

„Te pedig, lantomnak húrja, pihenj! Nagy volt a munka s bevégzéd Emberül e munkát.” Petőfi sorait akár a nemrég leköszönt Palkovics László miniszter is mondhatná, jóllehet az én szememben ő nem a költőnek, hanem az eposz főhősének, a helység kalapácsának a szerepét játszotta el az elmúlt nyolc évben. Miután 2014-ben Orbán Viktor személyesen telefonált németországi munkaadójának, a Knorr-Bremse vállalatnak, ahol kutatási igazgató volt, hogy két évre engedje át, és a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár lett, belevetette magát a szakmai feladatokba. A hivatalba lépése előtt már bevezetett és az egyetemeket „kétfejűvé” varázsoló kancellári rendszert habozás nélkül elfogadta, sőt nyilvánosan is védelmébe vette. Saját készítésű színes grafikonokkal járta a tévéműsorokat, és mutogatta rajtuk, mennyit spórolnak az intézmények az új felállásban.

Legnagyobb szakmai eredménye abban az időben a Felsőoktatási Stratégia (FS) megalkotása volt, amelyet előbb vitára körözött, majd a kormány 2016-ra véglegesítette. Az FS az ÉS-ben többször előkerült, magam is bíráltam némely vonásait,1 de ahogy a puding próbája az evés, ugyanúgy az FS sikere is a megvalósítása – lett volna. Csakhogy a történelem, illetve annak hazai helytartója közbeszólt, és Palkovics engedelmesen más vágányokon futott tovább. Először az alkalmatlannak bizonyult Czunyinétól kellett átvennie a közoktatás felügyeletét,2 s így előrelépett államtitkárnak, majd miután bebizonyította, hogy mérnöki mentalitásával ezt a feladatot is el tudja végezni, a KLIK 60 darabra szabdalásával megoldani vélte a gondokat, ám azután az FS-től egyre távolabb eső problémák kerültek eléje.

A három nagy próbatételét mind sikeresen teljesítette – legalábbis, ami a főnöke szemében annak számított. Meg vagyok győződve ugyan­akkor, hogy egyiket sem maga kezdeményezte, csupán magáévá tette az elöljárói kívánalmakat, és teljes azonosulását felmutatva részben sajátos tárgyalási stílusával, részben egyszerű hatalmi szóval hajtotta végre azokat.

A CEU-nak 2017-ben kezdődött vegzálása egy olyan törvénymódosításba fordult át, amelynek ez az egyetem volt az egyetlen áldozata – igaz, a CEU nem mutatott fel radikális ellenállást, pedig a végén az EU bírósága a javára ítélt. A hangos társadalmi ellenállás dacára, amelyben mind Lovász László, az MTA elnöke, mind a kormány alá tartozó kutatási hivatal, az NKFIH akkori vezetője, Pálinkás József is az egyetem itt maradása mellett szólalt fel, Palkovics sok mellébeszélés és egymásnak ellentmondó nyilatkozat után hajthatatlan maradt, amit annál inkább megtehetett, mert az amerikai fél által elfogadott szerződést a magyar kormány mind a mai napig nem írta alá, ezzel téve lehetetlenné a CEU hazai fennmaradását.

A következő áldozata az MTA kutatóhálózata (KH) volt: költségvetésének elvonásával és kiporciózott osztogatásával kezdte, majd „egy nyáron át táncolt” átgondolatlan megoldásainak fel- és elvetése, újabbak megszellőztetése között, hatalmi szóval és gesztusokkal irritálva az Akadémia tudós vezetőit, akik viszonzásul fejére olvasták koncepciótlanságát, sebtiben összegányolt és bemutatott diáinak ellentmondásait, mindezek azonban inkább további durva lépésekre sarkallták, mint amilyen az MTA-elnök „előszobáztatása” volt. Nem beszélve Lovász elnök parlamenti meghallgatásáról, amelyen az MTA éves beszámolójának az ürügyén egy mára elfeledett (történelem–ének szakos) államtitkár igyekezett csuklóztatni a nemzetközi hírű matematikust.3 Az Akadémiának a rendkívüli közgyűlésén megszavazott szinte egyhangú ellenállása dacára a KH-t elszakították „szülőhelyétől”, és a tájékozatlanok összezavarása céljából az új intézményt az 1950-ben átkeresztelt budapesti egyetem után szintén Eötvös Lorándról nevezték el – mintha rajta kívül nem lenne erre érdemes más magyar tudós.

A sok egymásnak is ellentmondó átalakítási tervezet után szerencsésen egyben maradt KH költségvetését, beleértve a munkatársak fizetését is, szinte azonnal megemelték, a „paritásos alapon” (fele MTA-elnöki, fele ITM-miniszteri jelölésű, de a kormányfő által) kinevezett Irányító Testület alatt és a februárban 80. évét betöltő Maróth Miklós elnök keménykezű vezetésével gyakorlatilag változatlan kutatási intenzitással működik.4 Ugyan a KH egyben maradt, és még más „idegen test”, azaz kormány alapította intézet sem került belé, de három tagintézet önállóvá vált, két másikat pedig elnöki döntéssel hoztak létre.5 Az egypárti kinevezésű Alkotmánybíróság pedig nemrég gyakorlatilag jóváhagyta a KH kormány alá rendelését.6

Palkovics harmadik nagy feladata az állami egyetemek alapítványokba tuszkolása lett. Bár volt két egyetem, amely már régóta ki akart szakadni az állami gyámság alól, ez az ismét előzetes koncepció vagy egyeztető tárgyalások nélkül beindított (és az FS-ben nem is említett) átalakítás előbb a kisebb egyetemeken söpört végig, majd a 2020 nyarán tett ígérete ellenére a klinikákkal bíró négy nagy egyetemet, a három vidékit és a Semmelweist csábította az EU-s pénzek meglobogtatásával a kekvák növekvő birodalmába.7 Jóllehet az SZFE-hez mérhető ellenállásba nem ütközött, de ketten ezek közül sem hullottak érett gyümölcsként a kötényébe, mert nagy viták és izgalmas szavazás után született meg a beleegyezés. Mindamellett időközben elfogyhatott a bizalom iránta, mert a folyamat kellős közepén a kormánybiztossá kinevezett Stumpf István vette át tőle a kekvásítás stafétabotját (akit aztán a folyamat végén szülőföldje új egyeteme kuratóriumi elnökévé tettek). A megmaradt két nagy állami egyetemet meg azóta „éheztetik”, hiszen nem voltak hajlandók önként a közös vályúhoz járulni. (Úgy hírlik, a Magyar Képzőművészeti Egyetem viszont elfogadja az életmentő kekva- ajánlatot.)

Ne feledkezzünk meg közben Palkovics nagy felzúdulást keltő akciójáról, amikor az OTKA-pályázatok eredményeit miniszteri jogosultságánál fogva felülbírálta: egyes nyertes pályázatokat kivett, másokat meg betett a kiválasztottak közé, köztük a saját államtitkára által beadottat is.8 Ezt a lehetőséget még az előző NKFIH-elnök idején teremtették meg, ezzel a jogával azonban Pálinkás József sohase élt.

Palkoviccsal végül olyasmi történt, ami Pálinkással, mert megkérdezése és beleegyezése nélkül alakítottak át a munkakörét. Így múlt el a helység addig oly hasznos kalapácsának a dicsősége, és mivel addig nem terjedt a büszkesége, hogy visszatérjen eredeti szakmájába, a járműipari kutatás menedzseléséhez, elfogadta, hogy a kevés szavú bíró egy állami tulajdonú cég kalodájába csukassa, némi fájdalomdíjjal megtetézve – de erről később.

 

Második szereposztás

Palkovics nem önként jelentkezett Fejenagy szerepére: úgy alakult a pályája az államigazgatásban, hogy a főnöke felfedezte benne az odacsapási tehetséget, a hajdan jobb sorsra érdemes akadémikus pedig szívesen magára öltötte a nemzet kovácsmesterének jelmezét, és hadarómonológoknak tűnő tárgyalások során minden ellenállást leküzdött, szinte esélyt sem adva más véleményeknek.

A mi tágasnak nem mondható színpadunkon azonban játszik egy másik Fejenagy is: ugyan nem egy egész miniszteriális birodalomban, hanem stílszerűen szólva ahhoz képest egy kocsma méretű helyszínen, a hazai színházi világban. Ráadásul őt nem a kevés szavú bíró biztatta fel, hogy széles tenyerével csapjon rendet az ivóban, hanem önszántából vetette magát a balliberális lelkületű sokadalomra. A Kárpátok tornyából közénk ereszkedő Vidnyánszky Attila az uralkodó pretoriánus gárdájába állt be, Orbán János Dénes, Demeter Szilárd, Szász Jenő és a többiek mellé, s annak jótékony figyelmétől övezve előbb a kaposvári színházi képzést foglalta el és verte ki belőle a szerinte oda nem való kocsmázókat, azután a Nemzeti Színházat, majd a pécsi színházi fesztivált, közben hű ivócimborái segítségével a saját „teátrumi” társaságuk révén a minisztériumi bizottságokat, végül legértékesebb feudumként az egyetemet, ahonnét a törzsvendégek jó része már önként menekült el, a maradékuk szűrét pedig mostanában rak(at)ta ki.9

Gyanúnkat, miszerint nem véletlenül tette őt Palkovics az SZFE kuratóriumának az élére, hanem ezáltal épp Vidnyánszky szándékait valósította meg, maga Vidnyánszky erősítette meg nemrégiben tartott közönségtalálkozóján, amelyen a diákok „áthangolásáról” fantáziált.10 Érdemes ízlelni ezeket a mondatokat: „Sokáig készültünk erre, de nem mertük meglépni... Egy ideje pontosan láttam, hogy az SZFE átgondoltan központi bázisa annak a rendszernek, amit a liberálisok kiépítettek maguknak. Utánpótlást képeznek, elég megnézni a tüntetések résztvevőit, ahol a színházi és a filmes szakma ott van az élvonalban. A hisztéria amiatt volt, mert az egyik utolsó bázisukat foglaltuk el.” Aligha zavarhatja, hogy a fenntartó képviseletében nem alakíthatja ki az elvben autonóm egyetem küldetését, oktatási-művészi céljait. Sőt ezt még az egyetem egyik vezetőjeként működő famulusa, Szarka Gábor kancellár sem teheti, hiszen ő az intézmény gazdasági stabilitásáért, illetve működtetéséért felelős.11 Az SZFE példája viszont pontosan mutatja, mire találták ki a kekva-rendszert: a kuratóriumokon keresztül meghatározni az egyetemek szellemi arculatát.

A mi színházi Fejenagyunk megtalálta szemérmetes Erzsókját is Balázs Gézában, aki ugyan 55 évesnél valamivel idősebb bájakkal büszkélkedhet, közöttük az Akadémiától elorzott és már 150 éves Magyar Nyelvőrrel, de (nyelvész)professzorként így is alkalmas volt rá, hogy az SZFE Habilitációs Bizottságának elnöke legyen. Igaz, erre az összes tag felállt és otthagyta a bizottságot, ezért a mi Erzsókunk most egyedül árválkodik;12 még szerencse, hogy a nemzetrontó lágyszívű kántoroknak nem rá, hanem az egész SZFE-re fáj a foguk – legalábbis Fejenagy vérmes fantáziája szerint. Mindenesetre a rommá vert csapszéket az új idők stílusában s a szinte korlátlan források jóvoltából felépítették, és mint a hangászok nyilatkozták, már hangolnak is benne.

 

„Kiütött a háború, és dúl”

Minden tisztességes eposzban fel kell hogy sorakozzanak a hadviselő felek, és akinek több fegyverese van, annak van reménye a győzelemre. Az egyetemek életében a csatákat véráldozat nélkül vívják: különféle adatok alapján hirdetnek győzteseket minden évben a rangsorkészítő cégek, újságok stb. A nemzetközi listák nem hoznak nagy meglepetéseket, bár alkalmasint látunk egy-egy váratlan kiugrást. A különféle fegyvernemek eltérő súllyal számítanak be a csaták végkimenetelébe: a hallgatói összlétszám sokkal kevésbé érdekes, mint a tanár-diák arány, a külföldi hallgatók és oktatók száma, a rangos publikációk és idézetek mennyisége. Az egyik legfontosabbat, az oktatás minőségét csak közvetett adatok alapján lehetne mérni, például hogy hányan és milyen presztízzsel bíró munkahelyeken tudnak elhelyezkedni, de erre kevesen kíváncsiak.

Az egyik nagy súlyú szempont a tudományos teljesítmény, ezért erre a feltörekvő egyetemek keményen odafigyelnek. Nálunk a kekvásítás következtében egy (nem nyilvános) teljesítménymérési rend alakult ki, amelyben a részt vevő játékosok az intézményfejlesztési tervükkel teszik meg tétjeiket, majd a krupié, vagyis a változó nevű minisztérium (amelyet most KIM-nek rövidítenek) lehívja a blöfföket és kiosztja a nyereményeket. Mint mondtam, mindez sub rosa zajlik, ezért nyugodtan találgathatunk, hogy az egyik nagy egyetem az alacsony teljesítménye ellenére miért kaphat változatlan összegű támogatást, amikor a hasonlóan eredménytelen másiknál elbocsátásokról suttognak. A következtetést előre levonhatjuk: a tábornokok a vesztes csata után is maradnak, az életben maradt közlegényeket pedig megtizedelik. (Viszont a „kézből etetés” korrupt rendszere, köszöni, jól van.)

De most vissza a csatatérre! A legfontosabb fegyvernemet, a tudományos eredményességet díjazta kiemelkedő mértékben a Times Higher Education (THE) is, amelynek a magyarországi rangsorán a 4. helyen váratlanul feltűnt az Óbudai Egyetem (OE) is,13 hiszen korábban más listákon vagy egyáltalán nem, vagy nem ilyen előkelő helyen volt látható: a 2022. évi „sanghajin” az ottani négy közé (ELTE, Semmelweis, Szeged, BME) nem jutott be,14 a 2021-es „leidenin” a debrecenivel és a pécsivel hatra bővült rangsorban sincs,15 a 2022-es UniRank sorrendjében a 41 magyar intézmény között 11. a sorban.16

Ez a körülmény a Telex munkatársának is szemet szúrt, hát nyomozott egy sort.17 Kiderült, hogy több kiváló tudósuk mellett van egy „csodaszerzőjük”, Amir Mosavi iráni születésű oktató, aki 2013-ban Debrecenben védte meg PhD értekezését informatikai témában, értesüléseim szerint nem kiemelkedő eredménnyel.18 A védése után csendesen csordogáló publikációs tevékenysége az MTMT szerint 2019-ben vett radikális fordulatot: a korábbi évi 2-5 közlemény akkorra csaknem 50-re, a rá következő évben 150-re emelkedett, azaz nagyjából háromnaponként küld be egy kutatási beszámolót, ráadásul elég jó folyóiratokhoz.19 Már ez is ébreszt némi kétségeket, de ha a hajdani görögök a sebezhetetlen és legyőzhetetlen Akhilleuszt állították csatasorba, akkor Mosaviban a modern világ héroszát köszönthetjük, aki dárdája helyett a számítógépét forgatja és szed ki belőle heti 2-3 cikket. Nyilván valamikor 2018-ban merítkezhetett meg a Sztüksz folyóban, s lett a nemzetközi tudományosság minden fegyvernemben diadalmaskodó harcosa.

Mert Mosavi a nemzetközi Scopus adatbázis szerint nem kevesebb mint 23 (huszonhárom!) tudományágban publikál, matematikától az anyag- vagy orvostudományon át a társadalom- és humán tudományokig.20 A félistenek persze igen kelendőek: ugyan az MTMT Mosavira csak pár hazai intézményt ad meg (az OE mellett a debreceni és a közszolgálati egyetemet, meg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetét), a Scopus teljes listája 31 (!) affiliációt sorol fel.21 Azért itt már elakadok a homéroszi hasonlatokban, mert az akkori hősök ennyi királyt még nem bírtak szolgálni.

Megjegyzem, mindez nem volt elég Mosavinak, mert további munkahelyekre is pályázik hazánkban, miközben szakértő vélemények szerint, amit művel, az nem komoly tudomány, hanem jórészt értéktelen egyszerű alkalmazások és/vagy a szakirodalom újrafeldolgozásai. Külföldi kritikusai szerint áltudományt publikál értelmetlen címek alatt.22 Ez azonban nyilván nem tartja vissza attól, hogy újabb intézményeket tűzzön a sisakjára, amelyeknek fontos lehet a rangsorbeli helyezés.

Mosavi varázsmerítkezésének az ideje érdekes módon esik egybe annak a Telex által is hivatkozott Nature-cikknek a 2018. évi dátumával, amely elsőként hívta fel a figyelmet a rendkívüli termékenységű tudósok már akkor gyorsan növekvő számára.23 Ők 9000 ilyen „csúcsszerzőt” találtak, akiknek a 86 százaléka a fizikában működött, ahol a cikkenkénti ezer fölötti szerzőszám nem ritkaság. Az ilyeneket leszámítva maradtak 256-an, akiket megkérdeztek, hogy érték el kiemelkedő eredményeiket. Válaszaik hasonlítottak arra, amit Mosavi adott a Telex kérdésére: „Sokat utazom, több kontinens intézeteiben megfordultam, és mindenhol megismerkedtem a legkülönfélébb szakterületek elismert kutatóival. Jó szemem van a tehetségekhez is, több mint 180 kutató írta velem az első publikációját. Többnyire én találom ki a tanulmány koncepcióját, a módszertant, beleszólok a címbe, a kivonatba, a prezentációba, és a végén én ellenőrzöm a publikációt, magas minőségi sztenderdek szerint. Mindez rengeteg papírmunka.” A Nature-nek adott válaszok egy része: „kemény munka, a kutatás szeretete, fiatal kutatók mentorálása, kiterjedt együttműködések, több területen való kutatás, az eredmények nagylelkű megosztása”.24

Régi igazság, hogy a mérés befolyásolja a mérés tárgyát; ha az idézetek száma fontos, akkor megtalálom a módját, hogy több legyen belőlük. Mert ha tekintet nélkül a társszerzők és az őket foglalkoztató intézmények számára, mindegyiküknél eggyel növekszik az idézetszám, amikor sokszerzős cikk szerepel egy bibliográfiában, akkor maximalizálom a szerzőszámot és az intézményszámot, és ezzel lenyomom azokat a szerencsétlen flótásokat, aki egy- vagy kétszerzős műveikkel és egyetlen intézményhez tartozva publikálnak. Komolyan szólva: addig itt nem lesz rend, amíg nem találunk hitelesebb módszert a szerzőség és az idézetek mérésére – amit persze akkor is meghekkelhetnek a legélelmesebbek.

Mert a jelenlegi javaslatok, például a szerzők közlése szerinti megosztása a cikkek arányos „odaítélésének”, hamis eredményekhez vezetnek, amint azt a nemzetközi tudománymetria doyenje, Schubert András írja: ​A tudományos teljesítmény értékelésekor fontos lenne tudni, hogy az egyes szerzők milyen mértékben járultak hozzá a társszerzős cikkben foglalt eredmények létrehozásához. Sajnos erre vonatkozó megbízható információk alig állnak rendelkezésre. Vinkler Péter kérdőíves vizsgálatot végzett vegyész kutatók között, hogy egy kiválasztott cikkmintában ki hány százalékra becsüli a saját hozzájárulását. Nem túl meglepő módon a becsült százalékok összege minden esetben messze meghaladta a 100%-ot.”25

Lassan tehát látjuk, Mosavi és az őt alkalmazó intézmények mit fedeztek fel: lényegében azt, hogyan lehet a mostani tudománymérési viszonyok között maximális eredményeket elérni. Schubert szerint: „a 300 körüli cikkében több mint 800 társszerzővel dolgozott együtt, akik más, nem közös cikkeikben is előszeretettel idézik őt, így egy elég terebélyes hálót szőtt maga köré (főként az arab világ és Kína kutatóiból). Ezen a hálón kívül azonban a munkássága gyakorlatilag ismeretlen.”26 Így vált Mosavi például az NKE legjobb publikációs eredményt elérő munkatársává, és így hozta fel az OE-t a THE hazai rangsorának az élére. Hogy tart-e kurzusokat és milyeneket a számtalan „anyaintézményében”, s főként mire tudja a diákjait tanítani azon túl, hogy a saját érvényesülési modelljét ismerteti, nem tudhatom, de az biztos, hogy a görög eposzok hősei is az ellenfelük gyenge pontjait használták ki...

 

„Tervünknek drága gyümölcse megérik”

Mondotta volt Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, aki bizonyára nem arra gondolt, hogy a Magyarságkutató Intézetet (MAKI) megalapító egykori EMMI-miniszter meglelé helyét a lelkéből lelkedzett MAKI tiszteletbeli elnökeként.27 Én még kutatóintézetben erről a posztról nem hallottam, mert ilyesmi egyesületekben vagy pártokban szokásos, de ha az onkológusból amatőr őstörténésszé változott professzor erre a szinekúrára vágyott, ki hibáztathatná ezért?

Volt nekem egy kiváló kollégám, aki irodalmárként kedves költője pszichológiai elemzését kívánta elvégezni. Ahhoz már öreg volt, hogy beüljön az iskolapadba diplomát szerezni a tárgyból, de ahhoz nem, hogy letegyen egy doktorátust, mert szükségét érezte, hogy a szakma befogadja. Kásler már aligha fog történész PhD-val bírni, de kíváncsi vagyok, hogy az általa kinevezett Horváth-Lugossy Gábor főigazgató megszerzi-e az NKE-n a fokozatot jogtörténetből, bár a témavezetője éppenséggel nem az őstörténetet kutatja, hanem a magyar magán- és kereskedelmi jog históriáját, valamint a szocializmus korszakának alkotmány- és jogtörténetét.28 A MAKI-ban található pár valódi tudós fölé kinevezett botcsinálta vezetőnek már van egyetlen számontartható tudományos publikációja az MTMT-ben felsorolt 32-ből: egy sok társszerzős cikk, amiről később még lesz szó.29

Egyébként nekem a fenti hírből derült ki, pontosabban abból, hogy a kinevezést Csák János, a KIM minisztere nyújtotta át, hogy a MAKI hova tartozik. A tavaszi nagy kormánykavarás után megpróbáltam megkeresni, ki örökölte a MAKI-t (és a többi kormányalapítású „kutatóintézetet”), de ajánlom mindenkinek, aki a titkos nyomozásokra éhes, próbáljon bárkit a helyettes államtitkárok alatt, vagy akármilyen miniszteriális szervezetet, egyáltalán a minisztériumok organogramját megtalálni a kormany.hu honlapról indulva: garantálom a kudarcot. Ilyen titkolózás csak az imperialista kémektől reszkető Szovjetunióban volt. Tessék kísérletezni például a KIM-mel, és összehasonlítani osztrák partnerével, az ottani oktatási, tudományos és kutatási tárcával, ahol a minisztertől a portásig bezárólag mindenki a teljes szervezeti rendben névvel, pontos beosztással és telefonszámmal van feltüntetve.30

A MAKI legújabb „szenzációja”, hogy azonosították Mátyás király leszármazottainak génállományát egy horvátországi sírban talált csontok segítségével. A húsz szerző által jegyzett nyolclapos cikk31 angolságának hibáit már Jordán Ferenc is észrevette fulmináns riposztjában,32 amely ugyan igazságtalanul degradálta a folyóiratot a „pénzért mindent” osztályba,33 de szkepszisét a tanulmány nyelvezetével és tartalmával kapcsolatban messzemenően osztjuk, s ez árnyékot vet egyrészt a cikk lektorálási folyamatára, másrészt a periodika komolyságára. Hiszen azon túl, amit szigorú kritikusuk észrevett, mindjárt a kulcsszavak között ezt találjuk: Hungarian Nobel family, azaz „magyar Nobel(-díjas?) család”, ahelyett, amire a szerzők gondolhattak: Hungarian noble family, azaz „magyar nemesi család” – és még az sem tűnt fel nekik, hogy az angolban csak tulajdonneveket írnak nagy kezdőbetűvel.

Ha már az angol fordításnál tartunk, nem bírom megállni, hogy ne mutassak rá: a MAKI angol neve nem fedi sem a magyart, sem a többi fordítást: Institute of Hungarian Research, azaz „A magyar kutatás intézete”, aminek ráadásul nincs is sok értelme, szemben a német Forschungs­institut für Hungarologie-val („Magyarságtudományi Kutatóintézet”) vagy az orosszal: Институт Изучения Венгерской нации („A Magyar nemzet Kutatásának Intézete”), amiknek viszont van értelmük, ám egyik sem azonos a magyarral. (Csak azért se árulom el, mi lenne a jó fordítás...) Újabban már székely zászló is lengedez a nyitólapon, mögötte rovásírással adják meg a nevüket és minden tevékenységüket.34 Itt legalább nem kellett (félre)fordítani semmit azoknak, akik csak „rovásul” tudnak olvasni. (Most nagyon kéne egy „irónia” emoji.) Egyébként a németben szereplő hungarológia, azaz magyarságtudomány szónak, illetve fogalomnak komoly múltja van, és hagyományosan mindazokat a területeket magában foglalja, amelyeken a magyar kultúra, nyelv, történelem, néprajz stb. művelését, terjesztését végzik, például az e nevet viselő nemzetközi társaságban és az általa szervezett konferenciákon.35 Nem más ez, mint névbitorlás.

Miközben elismerjük, hogy több száz éves csontok genetikai állományának szekvenálása, ha nem is szenzációs, de tisztes tudományos eredmény, persze tudjuk, a lényeg az, hogy Mátyás királyt alkalmasint azonosítani tudják a székesfehérvári királysírokba összehordott csontmaradványok heraklészi szortírozásával. Ne feledjük: több mint 900 személy ismeretlen számú csontjából kell megtalálni igazságos uralkodónk maradványait. Persze kérdés, mit hasznosít ebből a történettudomány, ha sikerrel járnak. Megkockáztatom: Mátyás (vagy akárki más jeles személyiség) eddig ismeretlen levelének vagy kódexének a felfedezése messzebbre vinné előre a tör­­té­nész­­szakmát, mint az, hogy az előre jósolható „nemzeti fesz és pöf” kíséretében őt is újratemethetjük, annyi más elődje és utódja mintájára, és elzarándokolhatunk sírjához azon búsongva fölötte, milyen nagyok voltunk jó 500 éve.

De vissza a „szenzációs” cikkhez! A húsz szerző közül nyolcuk neve mellett szerepel, hogy „írta a cikket”, nem meglepő módon Kásler Miklósnál is, aki a november 22-én online megjelent írásban az EMMI minisztereként szerepel, jóllehet az utolsó korrektúra feltehető idején már hónapok óta nem volt sem EMMI, sem miniszter. De az is vicces, hogy Horváth-Lugossy Gábor az egyébként történész helyettesével (és két varasdi horvát kutatóval) együtt a következő feladatokat végezte: „reagenseket, anyagokat, elemzőeszközöket vagy adatokat bocsátott rendelkezésre”.36 Ami viszont a teljes kutatási célt, a magyar királyok és különösen Mátyás azonosítását illeti, az ezzel kapcsolatos kételyeket már évekkel ezelőtt megfogalmazták, amit a MAKI kutatói ez idáig megválaszolatlanul hagytak,37 de a kutatás korlátairól egy friss Válasz-cikkben is olvashatunk.38

Amúgy a társszerzős cikkírásnak vannak bizonyos etikai követelményei, amelyeket az 1988 óta rendszeresen frissített ún. Vancouveri kritériumok sorolnak fel: lényegi hozzájárulás a munkához, az adatok elemzése és értelmezése, a cikk megírása vagy kritikus módosítása, a végső változat jóváhagyása, valamint mindezért a felelősség vállalása – és ezek nem vagylagosak, hanem minden egyes, szerzőként megnevezett személynek mindegyiket teljesítenie kell.39 Aki ennél kevesebbet csinált, annak a munkáját meg kell köszönni, ám nem illik szerzőként feltüntetni.

De hát a MAKI vezetőitől aligha lehet elvárni a tudományosság kritériumait, hiszen emlékszünk, milyen vehemenciával támadtak rá a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) történész főigazgatójára és igazgatójára, akik kétségbe merték vonni a pozsonyi csatáról készült hírhedett filmjük hitelességét. Nem titkolt sértettséggel írták közel két éve: „Érdemes összevetni az alig kétéves Magyarságkutató Intézet 2019. és 2020. évi tudományos teljesítményét – úgymint konferenciák száma, kiadott könyvek száma, a kutatók által publikált tanulmányok száma – a több évtizede létező BTK TTI teljesítményével. Bárki bátran vesse össze a két kutatóintézetben az elmúlt két év magyar és nemzetközi publikációinak, kiadott könyveinek, magyar, angol vagy más idegen nyelven megtartott konferenciáinak számát, különösen, ha figyelembe vesszük a két intézménynél foglalkoztatott kutatói létszámot is.”40

Mint arra már máskor rámutattam, a MAKI mindent, de mindent felsorol, ami a neve alatt napvilágot látott, legyen az interjú, tévés beszélgetés (hiszen az M5 csatorna állandó szereplői), napilapcikk vagy saját honlapbejegyzés. De jó, vessük össze a hajdani akadémiai kutatóhelyet a MAKI-val, most már hosszabb távon: a Történettudományi Intézet 2020/21-ben 1500 publikáció mellett csaknem 5500 idézetet kapott, a MAKI viszont ugyanez idő alatt a kb. 1000 igen vegyes tételére 240-et.41

Nem csoda, hogy az idézeteik száma mindössze egynegyede a közleményeikének – de hát nem is ez a hivatásuk, hanem a közönség hittérítése az általuk vallott, de nem bizonyított nézetek terén. Ebbe az olyan sületlenség is belefér, hogy szerintük létezik „harminc centiméter vastagságú monográfia” is.42 A kedvencem pedig az atavisztikus irtózásuk a finnugor „elmélettől”, aminek kapcsán még jó harminc éve is azzal viccelődtem a diákjaim előtt, hogy „meglátjátok, ki fogják találni, hogy ez egy Habsburg–bolsevik összeesküvésből született”, és ma hol tartunk? Hát éppen itt: a nemhogy nyelvészeti, de semmilyen tudományos háttérrel nem bíró főigazgató papagájként ismételgeti ezt a tételét a köztévé (!) műsoraiban, ahová az MTA által hitelesített tudomány még véletlenül se jut be, hiszen ott a MAKI és társaik jóvoltából azt hirdetik, hogy mi mind ennek az összeesküvésnek a mételyét hintjük.43 Ettől még a se nem Habsburg, se nem bolsevik Kodály, vagy az amúgy nem makulátlan Hóman Bálint is forog a sírjában, ahogy azt sok éve a (bizonyára még a MAKI számára is kifogástalan pedigréjű) középkorász akadémikus Engel Pál megírta.44

A fondor lelkületű egyházfi pedig nyugodtan hajthatja álomra a fejét, hiszen tudománytalan tévhitei mögött ott áll a kevés szavú bíró a maga Türk Tanácsával és cinikus elképzeléseivel, hogy milyen hagymázas ismeretekkel érdemes udvarolni eltántoríthatatlan híveinek.

 

Csepü Palkó és társai

Ha az egyetemek a maguk személyében ott ülnének a csapszék padjain, kapkodhatnák a fejüket, no nem valami verekedés, hanem annak láttán, hogyan változik körülöttük a világ, vagy ha az nem, akkor a róla szóló mese. Nemcsak a nyelvvizsgák vesszőfutása, a felvételik 100 pontjának „felszabadítása” vagy az oktatókat fenyegető spórolási célú nyugdíjazás 65 éves korban, ami gyors alkalmazkodásra késztet. De itt van például a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója, Fejenagyunk kiválasztottja, aki még a debreceni tanévnyitón ezt mondta a kamerába: „A magyar felsőoktatás alapja a debreceni minta, a debreceni egyetemi modell volt, ahol az egyetem már a kezdetek óta az oktatásában, a kutatásában, a harmadik missziós szerepvállalásában együttműködik a várossal, együttműködik a tágabb térségével. Ez az a példa, ami a számos rugalmas versenyképes működés kapcsán a debreceni egyetem és a város által együtt működtetett cégekben, gazdasági társaságokban, a sportéletben jelenik meg. Ez volt az a minta, amit másolni próbáltunk a modellváltás kapcsán, és próbáltuk olyan együttműködésre serkenteni, ösztönözni a felsőoktatási intézményeket, mint itt Debrecenben van.”45

A meglepetést ezúttal Hankó Balázs okozta, akit még Palkovics talált ki a miskolci rektorrá lett Horváth Zita utódjának. Hankó Palkovics lemondása után lépett elő államtitkárnak, mert főnöke, György László innovációs és felsőoktatási államtitkár lemondott belenyugodva egy kormánybiztosi pozícióba. Lehet persze, hogy Palkovicsnak a még Kecskemétről hozott régi embere csak addig maradhatott Csák János mellett, amíg Palkovics hivatala tartott, ahogy a hírek szerint néhány kancellárjának is kiadják az útját.

Mintha Hankó Balázs nem emlékezne, hogy a Debreceni Egyetem az utolsók között váltott „modellt”, így aligha szolgálhatott mintául a többieknek, például az élenjáró Corvinusnak vagy az ipari kapcsolatokkal jól ellátott MOME-nak, amely az első vonalban szorgalmazta az átalakulást. Nem beszélve a kekvásításban a DE-t lóhosszal megelőző győri egyetemről, amelynek a társadalmi kapcsolata a várossal mintaszerű, a kutatási és technológiafejlesztési együttműködése a helyi Audival olyan erős volt, hogy a gyár egyik vezetője lett a kuratóriumának az elnöke.

Igen, az lett, de csak mostanáig, mert még a karácsonyi lapzárta előtt pár nappal egy újabb trófea hullott Palkovics széles tenyerébe. Jóllehet minden autógyárhoz kötődő egyetemmel bizalmas viszonyban van, mert a Mercedest szakemberekkel kiszolgáló Neumann Egyetem székhelyén, Kecskeméten komoly múltja, valamint háza, a BMW-gyár városában, Debrecenben, a rektor mellett irodája, Zalában meg tesztpályája van, és bár sejtjük, hogy a foga leginkább anyaegyetemére, pontosabban a BME kuratóriumi elnöki székére fájt, mivel a BME nem akart a kekva-meccsen kötélnek állni (talán pont mert ettől félt), így beérte a győri Audi-egyetemmel.

És hogy milyen gyorsan ki lehet cserélni egy kuratóriumot, arra éppen most láttunk példát: az eddigi elnök, az eredetileg bölcsész Knáb Erzsébet mostantól beéri a szürke tagsággal, de egy további tagnak le kellett mondania, hogy az exminiszter beléphessen. A győri (orvos) polgármester Dézsi Csaba, a nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzser szakon végzett Szijjártó külügyminiszter, valamint a Szent Mór Bencés Perjelség perjele, Sárai-Szabó Tamás Kelemen mellett egyetlen további szakmabeli tag volt, Palkovics régi mentora, akadémiai tagságának ajánlója, Bokor József korábbi MTA-alelnök. És pont ő volt az, aki megvált tagságától, nyilván így biztosítva, hogy a továbbszolgáló perjel révén Isten áldása csorbítatlanul kísérje az egyetem jövőbeli működését.

Az alig másfél éve megválasztott eddigi rektor azonban visszakézből lemondott, úgymond, kutatási feladatai miatt, de az ott felállított „négyfejű” struktúrában (elnök, rektor, kancellár, kur. elnök) és különösen Palkovics uralkodása alatt aligha van tere egy rektornak, bármennyit hivatkozzon is az egyetemi autonómia szent elvére. Palkovics egyébként gazdag vőlegényként érkezik, nemcsak rektort hoz magával, hanem (egyelőre ígéretként) az alábbi (állami!) vagyontárgyakat az egyetemi honlap szerint: „Autóipari Próbapálya Zala Kft., ZalaZONE Ipari Park Zrt., HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., Techtra Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt., idén pedig közfeladat-finanszírozási szerződés keretében megszerez egy 138,7 hektáros péri területet, ahol megújuló energiatermelés és -tárolás mellett ipari-logisztikai park fejlesztést és repülőtér-fejlesztést tervez megvalósítani.” 46Most már csak a parlamentnek kell mindezt megszavaznia, de lehet efelől kétségünk?

Egy másik friss hír szerint az Operaház pályázata még nem dőlt el. Legnagyobb sajnálatomra az egyik pályázó, Zoboki Gábor, a Müpa tervezője, a várbeli miniszterelnöki hivatal épületének engedelmes meghamisítója, az Operaház felújításának vezetője, végül visszavonta jelentkezését.47 Pedig milyen szépen mutatott volna a Nemzeti Múzeum költővezére, a Petőfi Irodalmi Múzeum magát filozófusnak mondó ura és a kultúra világának sok más amatőr főnöke mellett!

Eposzi idők ezek: ha nem is homérosziak, legalább az évfordulós Petőfihez méltók.

1 https://www.es.hu/cikk/2014-11-14/kenesei-istvan/hatramenetben.html; https://www.es.hu/cikk/2015-09-11/kenesei-istvan/a-felsooktatas-a-nyar-utan.html

2 https://index.hu/belfold/2016/02/06/most_palkovicstol_varjak_azt_amit_czunyinetol_hiaba_vartak/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cseresny%C3%A9s_P%C3%A9ter

3 Részletes beszámolómat ld. itt: https://www.es.hu/cikk/2019-07-05/kenesei-istvan/hazugsagok-haloja.html

4 https://elkh.org/iranyito-testulet

5 https://www.blki.hu/rolunk#history, https://vmri.hu/, https://epss.hu/. https://mgyi.abtk.hu/hu/, https://agi.abtk.hu/hu/

6 https://www.alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/mulasztasban-megnyilvanulo-alaptorveny-ellenesseg-az-mta-torveny-szabalyozasaban

7 Kekva = közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány.

8 https://24.hu/belfold/2020/08/31/kadar-rendszer-palkovics-belenyultak-otka-penzosztas/

9 https://www.es.hu/cikk/2020-11-06/kenesei-istvan/purrhosz-magyarorszagon.html

https://nepszava.hu/3167424_kirugas-szfe-doktori-iskola-karsai-gyorgy

10 ​https://nepszava.hu/3175905_vidnyanszky-attila-nem-vagyok-elkotelezve-senkinek-csak-a-sajat-hitemnek-es-meggyozodesemnek

https://szinhaz.net/2022/11/24/karsai-gyorgy-beszamolo-vidnyanszky-attila-eloadasarol/

11 Ld. ezt a 2022. februári beszélgetést: https://youtu.be/Df8QhpjsX4g

12 https://doktori.hu/index.php?menuid=146&lang=HU&tip=HB&iID=24

13 https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/2023/world-ranking#!/page/0/length/25/locations/HUN/sort_by/rank/sort_order/asc/cols/stats

14 http://www.shanghairanking.com/rankings/arwu/2022

15 https://www.leidenranking.com/ranking/2021/list

16 https://www.4icu.org/hu/

17 https://telex.hu/tudomany/2022/11/23/tanulmanyhalmozo-kutato-huzhatta-fel-az-obudai-egyetemet-a-rangsorban

18 https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=12130

19 MTMT = Magyar Tudományos művek Tára, ld. https://www.mtmt.hu/

Mosavi lapját ld.: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10050464&view=dataSheet

A Scopus nemzetközi adatbázis is ezt a trendet mutatja: https://www.scopus.com/authid/detail.uri?authorId=57191408081

20 Computer Science, Engineering, Energy, Environmental Science, Mathematics, Materials Science, Physics and Astronomy, Social Sciences, Chemical Engineering, Agricultural and Biological Sciences, Medicine, Chemistry, Biochemistry, Genetics and Molecular Biology, Earth and Planetary Sciences, Business, Management and Accounting, Multidisciplinary, Decision Sciences, Economics, Econometrics and Finance, Neuroscience, Health Professions, Immunology and Microbiology, Arts and Humanities

21 A más neveken regisztrált, de azonos intézmények kiszűrése után ezek maradtak:

Obuda University, Budapest, Hungary; Technische Universität Dresden, Dresden, Germany; TonDucThang University, Ho Chi Minh City, Viet Nam; John von Neumann Faculty of Informatics, Budapest, Hungary;  Selye János University, Komarom, Slovakia;  University of Public Service, Budapest, Hungary;; Slovak University of Technology in Bratislava, Bratislava, Slovakia;  BauhausUniversität Weimar, Weimar, Germany;  Oxford Brookes University, Oxford, United Kingdom; Norges Miljø og Biovitenskapelige Universitet, As, Norway;  Thuringian Institute of Sustainability and Climate Protection, Jena, Germany;  Arup Limited, United States of America, San Francisco, United States; Technische Universität Kaiserslautern, Kaiserslautern, Germany; Alexander von Humboldt Stiftung, Bonn, Germany; Universität Siegen, Siegen, Germany;  Queensland University of Technology, Brisbane, Australia; University of Life Sciences, Nofima, Norway; Duy Tan University, Da Nang, Viet Nam;  Norges Teknisk Naturvitenskapelige Universitet, Trondheim, Norway;  Institute of Advanced Studies, Koszeg, Hungary; Central European University, Vienna, Austria; Bauhaus University of Weimar, Germany; Kando Kalman Polytechnic, Budapest, Hungary; Centre for Accident Research and Road Safety – Queensland, Brisbane, Australia; University of Oxford, Oxford, United Kingdom; Aker Solutions ASA, Lysaker, Norway;  SC Solutions, Inc., Sunnyvale, United States;  NC State University, Raleigh, United States;  Debreceni Egyetem, Debrecen, Hungary;  University of Tehran, Tehran, Iran; Ferdowsi University of Mashhad, Mashhad, Iran.

22 Csak legyen türelmünk végigolvasni…

https://forbetterscience.com/2022/10/31/when-im-citing-you-will-you-answer-too/

23 https://www.nature.com/articles/d41586-018-06185-8

24 „hard work; love of research; mentorship of very many young researchers; leadership of a research team, or even of many teams; extensive collaboration; working on multiple research areas or in core services; availability of suitable extensive resources and data; culmination of a large project; personal values such as generosity and sharing; experiences growing up; and sleeping only a few hours per day.”

25 ​http://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/63833/tudom%C3%A1nymetria%20schubert.pdf 

Ld. még: http://real.mtak.hu/35953/

26 Személyes közlés, 2022. november.

27 https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/kasler-miklos-lett-a-magyarsagkutato-intezet-tiszteletbeli-elnoke

28 https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=798#temavezetes

29 https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10074087&view=pubTable

30 https://kormany.hu/kulturalis-es-innovacios-miniszterium

https://www.bmbwf.gv.at/Ministerium/GuP.html

31 https://www.cell.com/heliyon/fulltext/S2405-8440(22)03019-5#%20

32 https://24.hu/tudomany/2022/11/29/hunyadiak-genetika-tanulmany-jordas-ferenc-velemeny/

33 https://24.hu/tudomany/2022/12/02/kasler-miklos-magyarsagkutato-intezet-hunyadi-tanulmany-helyion-jordan-ferenc-bodizs-robert-ferenci-tamas-velemeny/

34 https://mki.gov.hu/sh/intezet-sh/kuldetes-sh

35 https://hungarologia.net/about-iahs/magyar-a-hungarologiarol/magyar-a-hungarologia-fogalma/

36 Vesna Pascuttini-Juraga, Ivančica Peharda, László Tamás Vizi, Gábor Horváth-Lugossy: Contributed reagents, materials, analysis tools or data.

37 https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2012_TempObsc_03/?pg=571&layout=s

38 https://www.valaszonline.hu/2022/12/09/hunyadiak-eredete-magyarsagkutato-intezet-genetikai-vizsgalat/

39 https://www.icmje.org/recommendations/browse/roles-and-responsibilities/defining-the-role-of-authors-and-contributors.html#two

Vancouveri jegyzőkönyvnek vagy ajánlásoknak is szokták nevezni. Magyarul ld. Schubert hivatkozott cikkében: http://real.mtak.hu/35953/

1) lényegesen hozzájárult a munka kiötléséhez vagy megtervezéséhez, illetve az adatok gyűjtéséhez, elemzéséhez vagy értékeléséhez; ÉS 2) részt vett a cikk megfogalmazásában vagy önálló szellemi tartalommal járult hozzá a végleges forma kialakításához; ÉS 3) jóváhagyta a publikálásra kész változatot; ÉS 4) hozzájárult ahhoz, hogy számon kérhető legyen a cikk bármely részének pontosságával vagy alaposságával kapcsolatos kérdések megfelelő vizsgálatának vagy megoldásának biztosításáért.

40 https://magyarnemzet.hu/velemeny/2021/01/ki-is-art-valojaban-a-nemzetnek

41 https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&mode=browse&sel=institutes41

https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&mode=browse&sel=institutes21426&paging=1;1000

De hát miért is zavarná ez a MAKI-t, amikor a lapzárta után levetített M5-showjukban a főigazgatójuk kimondja, hogy számukra a többtízmillió megtekintés hitelesíti munkájukat: Magyarságkutatás: meghatározták a Hunyadiak származását – Ez itt a kérdés, 2022. december 14. | MédiaKlikk (mediaklikk.hu)

42 „A követendő példa Roger Crowley, akinek kb. harminc centiméter vastagságú, kiváló monográfiája jelent meg a korból. Erre a teljesítményre a teljes magyar kora újkoros tudóstársadalom együtt sem volt képes.” https://magyarnemzet.hu/velemeny/2021/01/ki-is-art-valojaban-a-nemzetnek

Attól tartok, nemcsak megírni, de kézbevenni sem lenne képes…

43 https://mki.gov.hu/hu/videok-hu/mediaszereplesek-hu/horvath-lugossy-vagy-most-szakitunk-a-balliberalis-tudomanyos-vonallal-vagy-az-vegervenyesen-felszamolja-a-meg-meglevo-magyarsagtudatot-a-karpat-medenceben?highlight=WyJsdWdvc3N5IiwibTUiXQ==

Különösen a 27. perctől.

44 http://nol.hu/archivum/archiv-18825-8212

45 https://hirek.unideb.hu/elkezdodott-20222023-tanev

46 https://www.uni.sze.hu/post/magasabb-dimenzi%C3%B3ban-a-tudom%C3%A1ny-innov%C3%A1ci%C3%B3-%C3%A9s-v%C3%A1llalkoz%C3%A1s-az-egyetemet-fenntart%C3%B3-alap%C3%ADtv%C3%A1nyn%C3%A1l

47 https://magyarnarancs.hu/kultura/nem-neveztek-ki-okovacs-szilvesztert-az-operahaz-elere-254479

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 12. szám, 2024. március 22.
LXVIII. évfolyam, 8. szám, 2024. február 23.
LXVIII. évfolyam, 3. szám, 2024. január 19.
Élet és Irodalom 2024