Távoli tájak növénytakarója

PRÓZA - LXVI. évfolyam, 50. szám, 2022. december 16.

Anyám tévedett. Nem csak egy ilyen nő volt. A minden rosszallás anyját viszonylag gyakran lehetett látni különböző kirakatok előtt. Soha nem beszélgetett senkivel, magányos alakját talajmenti fagy és egy ormótlan cekker követte. Mindig megtalálta az egyenetlenségekben összegyűlő éjszakai nedveket, a száraz utca egyetlen tócsáját, amibe rendre bele is lépett, aztán hosszasan tisztogatta kemény, fűzős cipőjét egy erre a célra magával hordott halványkék zsebkendővel.

Tisztelt Olvasó!

Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.

Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a „Megnézem a reklámot” gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra.
Megnézem a reklámot
Ha legfrissebb számunk összes cikkére kíváncsi, vagy az online archívumhoz kíván hozzáférni, mindezt a megszokott módon elérheti.

Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.

vagy
A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 42. szám, 2020. október 16.
Élet és Irodalom 2024