CSAK EGY ÖTLET

A pszichológia szerint az anyukánkat vesszük feleségül, illetve az apukánkhoz megyünk férjhez. Vagyis olyan társat választunk (méghozzá nem tudatosan, hanem ösztönösen, esetleg kifejezetten akaratunk ellenére), aki az ellenkező nemű szülőnkhöz hasonlít. Különösen érdekes, hogy nem az erényekben vagy képességekben, hanem a hibákban való hasonlóság a lényegesebb. Egyszerűen azért, mert az ismerős hibákhoz, gyarlóságokhoz könnyebben alkalmazkodunk.

Aminek csak egy oka van: meg sem történik. Ez Orbán Viktor és a Fidesz tartós hatalomgyakorlására is igaz. A Vezér kétségtelen tehetsége, érzéke a hatalomhoz, a hatalom megszerzéséhez és megtartásához (ami hasonló képességekkel a kormányzásban nem párosul). Az ellenzék megosztottsága és töketlensége. A kormányzó szélsőjobb médiafölénye – amit még véletlenül se becsüljünk le, talán ez a legfontosabb tényező –, elegendő, ha a 2022-es kutatási eredményekre gondolunk. Akár szerepet játszhat a Stockholm-szindróma is: a foglyul ejtettek harmada azonosul fogvatartójával. Ám mindezek mellett lehet még egy tényező. Orbán talán valóban személyében testesíti meg a nemzetet – ezért választják meg újra és újra. Ám mint a házasságban, a nemzet hibáit, vétkeit hordozza: a más népek lebecsülésére, a felelősségelhárításra, önfelmentésre és önsajnálatra való hajlamot. A szabályok kikerülésének össznépi szokását. A kis stikliket, umbuldákat, mindennapos kis hazugságokat és azok tolerálását. Az apafigura iránti igényt. A keleti sztyeppékről jöttek irigységét és értetlenségét a gazdag Nyugattal szemben, amely épp ezért leginkább kirabolni vagy megpumpolni való.

Ám a mélylélektani alakzat, habár komoly esélyt teremt az „örökös” hatalomra, talán mégsem fátumszerű. A házasságok fele válással végződik.