Antallról, ismét

VISSZHANG - LXVI. évfolyam, 48. szám, 2022. december 2.

A közelmúlt történetét is tárgyilagosan és mély átérzéssel bemutató történész, Pritz Pál írta Antall Józsefről, hogy „olyan életművet hagyott hátra, amelyet nagy hiba lenne elfeledni, becsmérléseknek, leszólásoknak átengedni...” (Antall József politikai nézetei, in: A relativizálás elfogadhatatlansága. Hazánk és a nagyvilág. Újabb tanulmányok, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2016, 243. o.). Épp ezt teszi az Antallt a háryjánosok sorába illesztő Eörsi László, és forrása, Révész Sándor („Antall sok mindent csinált a forradalom idején, és nem másnak, csak neki volt kevés, amit tett, ezért hazudott [sic! – JG] hozzá”). Erős és méltatlan szavak, ezért tartottam kötelességemnek vitacikkben válaszolni.

Meggyőző, hogy 1956. október 6-án volt hivatalos megemlékezés a Batthyány-örökmécsesnél, és azon nem volt ott Antall, de ez nem zárja ki, ahogy írtam, hogy „diákjaival, talán néhány barátjával elment az örökmécseshez és ott pár mondatban elmondta gondolatait Aradról és a mártír miniszterelnökről”. Antall (és O’sváth) nem azt mondta, hogy egy Kereszténydemokrata Pártot alapítottak, hanem egy olyan felfogású ifjúsági szervezetet, feltételezhetően néhány barátjukkal. (Én ezt már a 60-as években hallottam.) Sem Antall, sem én nem állítottam, hogy Antall nemzetőrcsoportja fegyveres harcban vette birtokba a Kisgazdapárt egykori székházát, de tény, hogy a visszavétel megtörtént, és fegyveres őrség védte azt. Az ifjú Antallnak a forradalom idején tanúsított magatartásáról beszámol Debreczeni József Antall-életrajza (28–31.). Az Állambiztonsági Levéltárban magam is olvastam a Somlóvidéken (Doba, Borszörcsök, Devecser) mondott „lázító” beszédeiről a kihallgatott gazdák tanúvallomásait.

Az egyetlen lényeges kérdés, hogy Antall fogalmazta-e meg a november 16-i tárgyalásokra készített kisgazdatervezet szövegét. Vitacikkemben megírtam, miért reális feltételezés, hogy az 1945-ös koalíció valamilyen fölélesztéséről Kádárral tervezett tárgyalásra készített szöveget a remek íráskészségű 24 éves fiatalember, apja egyfajta titkára öntötte formába, és nem „a nagy öregek” szövegezték.

Nemcsak a kegyelet mondatja, de a tények sem támasztják alá a lealacsonyító kifejezéseket. A rendszerváltoztató Antall lépései és beszédei az 1956-os forradalom alatti magatartásából eredtek.

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 46. szám, 2022. november 18.
LXIV. évfolyam, 47. szám, 2020. november 20.
LXIV. évfolyam, 2. szám, 2020. január 10.
Élet és Irodalom 2023