Kitiltás büntetlenül

Gyakorlatilag minden olyan sajtótermék munkatársát kitiltotta az Alapjogokért Központ a Conservative Political Action Conference (CPAC) május 19-én és 20-án Budapesten rendezett konferenciájáról, amely nem a magyar közmédiához vagy a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozik (Telex, május 19.). Csak az AFP fotósát engedték be. A hírportál szerint ezen csak a tanácskozás miatt ideutazó amerikai újságírók akadtak ki, akik még nem ismerték eléggé a magyar sajtóviszonyokat (ÉS, 2022/21., május 27.). Az Alapjogokért Központ és az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) konferenciáján felszólalt Orbán Viktor is.

Május 22-én a társrendező Alapjogokért Központhoz fordultam azzal a kérdéssel, hogy valóban megtörtént-e a kitiltás. Kértem azt is, hogy ha a Telex állítása nem igaz, sorolják fel azokat a nem kormányközeli médiumokat, amelyek részt vehettek a rendezvényen. Levelemben (e-mail) a kitiltás okáról érdeklődtem, hangsúlyozva, hogy a szervezetnek a neve alapján a sajtószabadságot különösen tiszteletben kell(ene) tartaniuk. Azt is próbáltam megtudni, hogy mi volt a médiumok akkreditációjának feltétele. Kérdéseimre nem kaptam választ azt követően sem, hogy levelemet június 12-én megismételtem.

 Ezt követően június 20-án az Átlátszó Oknyomozó portál rendszerének felhasználásával közérdekű adatigénylést küldtem a Központnak, amelyben a kitiltás okára kívántam választ kapni.

Felhívtam többek között az Alapjogi Központ figyelmét arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/ 4710/2/V. számú állásfoglalásából következően az adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. E levelem is válasz nélkül maradt.

Július 15-én a történetet vázolva azt kérdeztem a NAIH-tól:

1. A közpénzből gazdálkodó Alapjogokért Központ megtagadhatja-e a válaszadást a kormánytól független sajtó kizárásával kapcsolatos kérdésre?

2. Amennyiben valóban megtörtént a kitiltás, az nyilvánvalóan sértette a sajtószabadságot. Ez esetben kötelezheti-e a NAIH az Alapjogokért Központot e gyakorlat megszüntetésére?

Kérdéseimre Dr. Péterfalvi Attila, a Hivatal elnöke szeptember 13-án többek között az alábbiakat válaszolta:

„A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 9. § arról rendelkezik, hogy: az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői – a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a médiatartalom-szolgáltatók számára, megfelelő határidőben történő rendelkezésére bocsátásával – a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve az információszabadságról szóló jogszabályok keretei között kötelesek elősegíteni a médiatartalom-szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését. A törvény 10. §-a értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. Az idézett törvényi rendelkezések értelmében az Alapjogokért Központ, illetve az azt működtető a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. akkor köteles az adatigénylés teljesítésére, a feltett kérdés érdemi megválaszolására, ha közfeladatot ellátó szervnek minősül, és az igényelt közérdekű adat rögzített formában a rendelkezésére áll. Tekintettel arra, hogy a megismerni kívánt adat, vagyis a sajtó kizárásának indokai, körülményei, és az arra vonatkozó adatok (tekintettel arra, hogy azok közfeladatellátással nem hozhatóak összefüggésbe) nagy valószínűséggel nem minősülnek közérdekű adatnak, illetve a fent idézett törvényi szabályok értelmében (pénzügyi, üzleti kapcsolat hiányában) közérdekből nyilvános adatnak sem, így azok kiszolgáltatására az adatkezelő az Infotv. alapján nem kötelezhető. Ugyanakkor a Hatóság álláspontja az, hogy az adatkezelő, aki valamely tény, feltétel vagy körülmény alapján egyébként közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatszolgáltatásra kötelezett (mert például közpénzt használ fel a működése során), akkor is köteles az adatigénylés elbírálására és megválaszolására, ha az adatigénylés teljesítését annak elbírálását követően jogszerűen elutasíthatná. Ez különösen igaz egy olyan szervezetre, amely egyrészt az alapjogok védelmét tekinti küldetésének, másrészt szerződéses kapcsolat révén – köztudomásúan – közpénzt használ fel tevékenységének ellátásához.”

A NAIH elnökének válaszához csak annyit tennék hozzá, hogy az Alapjogokért Központ a kormányzati pénzosztást koordináló közérdekű vagyonkezelő Batthyány Lajos Alapítványtól tavaly 1,5 milliárd, az idén kétmilliárd forint támogatást kapott. Az Átlátszó szerint a Fidesz-közeli elemző intézet 2020-ban 1,4 milliárd forintért vásárolta meg a Budakeszi úton lévő hatszintes épületét, amelyet 300 millió forintért újítottak fel, és munkatársai ez év nyarán költözhettek be. A 2013 óta működő szervezet honlapján olvasható: a Központ „a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben.”