BÉKE, KÖLCSÖN
PÁRATLAN OLDAL - LXVI. évfolyam, 37. szám, 2022. szeptember 16.Olvasom, hogy az állam tizenegy százalékos kamatozású államkötvényt bocsát ki, és egyes, korábban kibocsátott államkötvények kamatát is megemeli. A kibocsátás és a kamatemelés oka nyilvánvaló, egyrészt üres a kassza, másrészt ott a félelem, hogy a korábbi, alacsony kamatozású kötvények tulajdonosai – még veszteséggel is – szabadulni szeretnének a negatív reálhozamú kötvényektől, és inkább gyorsan elköltenék azt, vagy más, nem állampapírba fektetnék, ami a költségvetés helyzetét tovább súlyosbíthatná. A fogyasztást mérséklendő, javulhatna az államháztartás devizapozíciója is. Most már csak néhány lépésre vagyunk egy már elfeledett kibocsátástól, a békekölcsöntől. Ezt az állam 1949–1955 között bocsátotta ki, hogy a kötvény jegyzői ezáltal is segítsék a kormányt a „békéért folyó küzdelemben”. A békekölcsönért kamat nem járt, félévente húztak ki nyerteseket, akik kisebb vagy nagyobb nyereményben részesültek. Az utolsó kötvények névértéken történő kifizetése valamikor a hetvenes években történt.
Bár a jegyzés önkéntes volt, mindenkitől elvárták, hogy legalább egyhavi bérével tegye meg, és ezt a munkáltató vonta le. A jegyzést megtagadókra sokszor állásvesztés várt.
Mivel dicső kormányunk jelenleg is a békéért küzd, időszerű lenne ezt a megtakarítási formát is újra bevezetni. A Fidesz lelkes támogatói, gondolom, most is az élen fognak járni a jegyzésben, és akinek formálisan nincsen állása, csupán néhány(száz) milliárdja van a NER jóvoltából, annak egytizenketted részét fogja majd felajánlani. Előre a békeharcban!
