A bűn stációi

VISSZHANG - LXVI. évfolyam, 35. szám, 2022. szeptember 2.

„Ősbűn, hogy Paks2 jövőre nem termel áramot, a legsúlyosabb kormányzati hibák egyike” – mondta Lázár János építési és beruházási miniszter.

2015-ben az MTA Energetikai Tudományos Bizottsága több szakmai szervezet közreműködésével 40 éves programot állított össze, amely kimondottan a hőhasznosításra koncentrált, kifejtve, hogyan térhetnénk át gázfűtésről megújuló energiákra. A komplex program végrehajtása a gazdaság dinamizálásán túl mintegy évi 3,5 millió tonna CO2-kibocsátáscsökkenést jelentene, fenntartható módon. Első és legfontosabb feladat az energiahatékonyság növelése, a felhasznált energia csökkentése. Tény, hogy a magyar lakások átlagban kétszer annyi energiát használnak fel, mint hasonló nyugat-európai társaik. A közel 4 millió ingatlan energiahatékonysági javítása minimum 25 százalékos (100 PJ) hőigénycsökkenést jelentene. Ezt követné a rendelkezésre álló megújuló energiafajták részesedésének növelése. Ennek eredményeképpen a földgáz felhasználása 88 százalékról 30 százalékra csökkenne, míg például a geotermikus energia hasznosítása a mostani mintegy 1,5 százalékról 18 százalékra emelkedne, nem beszélve a gáznál lényegesen olcsóbb üzemeltetési költségekről. A program 50 százalékos állami támogatására éves szinten mintegy 226 milliárd forintra lenne szükség, de a finanszírozás duplázásával a terv 20 év alatt is végrehajtható lenne. (A 2015-ben felállt Miniszterelnöki Kabinetiroda csak propagandára 2019-ben 35 milliárd forintot költött, az idei év hasonló kiadása az elemzők szerint ezt lényegesen meghaladja.)

2015 őszén először Lázár János nyilatkozatából értesülhettünk arról, hogy a lakossági energetikai korszerűsítésre szánt 100 milliárd forint uniós támogatási keretet a kormány elvonni szándékozik a magyar háztartásoktól. Azaz a háztartások gyakorlatilag csak hitel formájában juthattak felújítási pénzekhez. Ezt a magyar kormány az 1831/2015. (XI. 24.) számú határozatában később jogszabályba is foglalta. A határozat címe beszédes: A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről.

Eközben az Európai Unió egyértelmű irányt vett a megújulóenergia-fajták fokozott hasznosítása felé. A 2015-ben átadott energetikai beruházások 29 GW teljesítményéből 22,3 GW (77 százalék) volt megújuló energiához köthető. Az összes energetikai beruházást tekintve ennek 44 százaléka szélenergia, 29 százaléka napenergia, 4 százaléka egyéb megújuló (geotermia, biomassza stb.), míg 16 százaléka szén, 6 százaléka gáz és 1 százaléka egyéb fosszilis energiafajta.

Magyarországon a szabályzások következtében a megújulóenergia-ipar növekedése messze elmaradt a többi uniós országétól. Nem tudunk felmutatni számottevő fejlődést a megújulóenergia-ágazatok egyikében sem. A 2016. szeptember 15-én kiadott kormányrendelet alapján szélerőművek létesítése pedig gyakorlatilag nem lehetséges hazánkban.

Azóta eltelt 7 év, Lázár János felköp, és mi állunk alatta.

(A szerző hidrogeológus-mérnök, geotermikus szakértő)

A szerző további cikkei

LXI. évfolyam, 27. szám, 2017. július 7.
Élet és Irodalom 2022