PASSZÁTSZELEK

Szijjártó Péter kitüntetett külminiszter legutóbb egy tihanyi, önirányú elragadtatással teljes felszólalásában árulta el, hogy bizony a világgazdaságban a passzátszelet ma már keletről fújják. Ez önmagában kevéssé emlékezetes, hiszen a széljárást illető felfedezését a miniszter minden adandó alkalommal megosztja a közvéleménnyel. Immár évek óta. Növekvő örömmel, sőt kárörömmel.

Ám a szelek állhatatosabbak, nem úgy táncolnak, ahogy ő fújja. Ami azt illeti, a lexikonok szerint a passzát a nagy földi légkörzés része. A térítőktől az Egyenlítő felé haladó légáramlat, amely mindkét féltekén keleties. Bizony így volt ez már a miniszter megvilágosodása előtt is. Kolumbusz, majd a nyomában az Újvilág felé tartó vitorlások kapitányainak tízezrei tanulták és használták ki a kereskedelmi átkelést (passaat) segítő szeleket. Mielőtt oly igen fogékony miniszterünk újabb felfedezést tenne, szögezzük le: a Föld már jó ideje nyugatról keletre forog.  Európa és benne Magyarország földműveseinek tengernyi nemzedéke pedig évezredek során tapasztalta meg, hogy a mérsékelt övben a nyugatias szelek az uralkodóak.