Visszhang

Gadó Gábor ismét kitűnő cikket írt az ÉS 2022. augusztus 12-i számában Törvényes vagy köztörvényes címmel. Egyetlen mondatához fűznék csupán némi kiegészítést: „Dánia például egészen jól boldogul anélkül, hogy tagja lenne az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni küzdelemnek.”

Persze. Hiszen a maastrichti szerződés alóli négy dán kivételt, azaz opt-
outot, dán népszavazásokat követően az unió is elfogadta, bár 2002 júniusában, az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására ugyancsak népszavazás döntött a védelmi együttműködésre vonatkozó kivétel megszüntetéséről (ld. Hajszál a levesben, ÉS, 2022/21.). Az ilyen referendumokat egyébként az 1953 óta változatlan alkotmány (Grundlov, azaz Alaptörvény) írja elő, mint minden olyan ügyben kötelezően tartandó ügydöntő népszavazást, amely szuverenitást érint.

A különbség tehát az, hogy míg Dánia eleve (de nem megváltoztathatatlanul) népszavazásokkal megerősítve kimaradt a bel- és igazságügyi együttműködésből, addig a magyar kormány saját hatáskörében, észszerű indoklás nélkül tette azt.

Ez jól mutatja a valódi és a Patyomkin-demokrácia közti különbséget.