Mészöly Miklós, a kánonképző
FEUILLETON - LXVI. évfolyam, 31. szám, 2022. augusztus 5.Mészöly Miklós világirodalmi tájékozódásának centrumában egyértelműen a francia irodalom áll. Francia írókat elemző esszéi közül gyakran idézik a Camus világáról szóló írását (A világosság romantikája, 1969) és az évtizeddel későbbi Céline ürügyén címűt. Ezekből az esszékből az tűnik ki, hogy Mészölyt, amikor a világirodalomról szólt, elsősorban a magyar irodalom, a magyar regényirodalom alakulása érdekelte. Céline ürügyén azt az állítását fogalmazza meg és próbálja bizonyítani, hogy ha az Utazást a magyar regényírók ismerték volna, akkor feltehetőleg egészen másképpen alakul a magyar regény fejlődése. „Ha jobban időben érkezik, ha előbb kerül a háború utáni prózánk vérkeringésébe mint ütköztető anyag: talán mentesülünk néhány átmeneti divatos áramlat és stílus vidékies túlburjánzásától. Céline a hiányzó nagyepikánk hangvételét bátoríthatta volna.” A hiányzó nagyregény mítoszának Mészöly sem tudott ellenállni. Nádas Pétertől tudjuk, mennyire frusztrálta Mészölyt, hogy nem képes nagyobb méretű regényt írni.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.