Mutatvány a manézsban

(„Szigorúan bizalmas”)

VISSZHANG - LXVI. évfolyam, 29. szám, 2022. július 22.

Ha az Európai Bizottság elemzője lennék, és a főnököm arra kérne, hogy rövid feljegyzésben értékeljem a magyar kormánynak a statáriális jogszabály-előkészítés visszaszorítására irányuló új törvénytervezetét (lásd a T/705 számú tervezetet), mindenekelőtt óvatosságra inteném a brüsszeli döntéshozókat. Figyelmeztetném őket arra, hogy a jogalkotásról és a jogszabályok előkészítéséről szóló két törvény már közel tizenkét éve hatályos, és ha rendelkezéseiket megszívlelték volna, nem esik meg az a szégyen, hogy a Fidesz–KDNP-koalíció úgy fogadja el a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényt (2022. évi XIII. törvény), hogy döntésük lehetséges következményeiről semmilyen elemzés, számítás nem áll a rendelkezésükre. Pedig a jogalkotásról szóló törvény általános követelményként írja elő, hogy a jogszabály előkészítőjének a dolga, hogy „előzetes hatásvizsgálat elvégzésével” felmérje a szabályozás várható követelményeit.  (Lásd a 2010. évi CXXX.  törvény 17.§‑át.) A köztársasági elnök nemcsak azért hibázott, mert a KATA-szabályozás kapcsán belenyugodott abba, hogy az Országgyűlés két napon belül „lezavarhat” egy törvényjavaslatot, hanem azzal is, hogy nem firtatta,  az adószabályok radikális átírása miként érinti a vállalkozók és az általuk végzett, társadalmilag hasznos tevékenységek jövőjét. 

Az igazságügyi miniszter a törvénytervezet indokolásában hangsúlyozza, hogy a kormány „a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve”, és ez ad esélyt az Európai Bizottsággal való mielőbbi megegyezésre. Ám a július 19-én beterjesztett indítvány nem tartalmaz olyan újdonságot, ami a több mint egy évtizedig hanyagolt társadalmi egyeztetés feltételein javítana. Mit kezdjünk például azzal a szabállyal, amely kimondja, hogy a kormány felelősséggel tartozik azért, hogy az előzetes társadalmi egyeztetés a tervezetek kilencven százalékánál megtörténjen. (Lásd a törvénytervezet 3.§-át.) Idáig azt hihettük, hogy valamennyi (tehát mind a száz százalék) miniszteriális hatáskörben kidolgozott törvényjavaslat vagy rendelettervezet egyeztetése kötelező. Azt sem tűnik jelentős változásnak, hogy ezentúl a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) „(...) ellenőrizni fogja, hogy a miniszterek betartják-e a jogszabály-előkészítés rendjét, és ha törvénysértést észlelnek, akár meg is bírságolhatják a vétkes minisztériumot.” Az Európai Bizottság vezetői nem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy a KEHI közvetlenül a miniszterelnök irányítása alá tartozik, így valójában Orbán Viktor határoz majd arról, hogy a társadalmi egyeztetés esetleges elmulasztása esetén megbírságolja-e saját magát. (Lásd a 355/2011. [XII.30.] Korm. rendelet 2.§-át.)

Az Európai Unió Helyreállítási Alapja milliárdjainak megszerzése érdekében felajánlott szabályváltozás ráadásul érintetlenül kell hogy hagyja az országgyűlési képviselők törvénykezdeményezési jogát. (Lásd az Alaptörvény 6. cikk [1] bekezdését.)  A képviselői javaslatok kapcsán ugyanis az előzetes társadalmi egyeztetés kikényszerítéséhez magát az Alaptörvényt kellene módosítani. A Varga–Navracsics miniszteri páros bűvészmutatványának a sikeréhez arra is szükség volna, hogy a Házszabályból kikerüljön az a rendelkezés, amely szerint a parlamenti többség úgy is dönthet, hogy félévente legfeljebb négy alkalommal kivételes eljárásban tárgyal meg törvényjavaslatokat. (Lásd a 10/2014. [II.24.] OGY határozattal kihirdetett Házszabály 61.§ [5] bekezdését.) És akkor még nem esett szó azokról az Alaptörvény 53–54. cikke szerinti különleges jogrend idején közzétett kormányrendeletekről, amelyeknek késedelem nélküli kihirdetésére a „háborús helyzet” vagy az „energia-veszélyhelyzet” ad alkotmányos felhatalmazást.

„Sok hűhó semmiért” – mondhatnám brüsszeli feletteseimnek fanyar mosollyal, ha nem tudnám közben, hogy az Európai Unió tisztségviselőinek és politikusainak megtévesztése végső soron a rossz kormányzás túlélését segítené elő. Ezért alapos megfontolást követően azzal zárnám fölötteseimnek szóló feljegyzésemet, hogy nem támogatható egy olyan rezsim, amely a nyugati civilizáció pénzén próbál szakítani a nyugati civilizációval.

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 38. szám, 2022. szeptember 23.
LXV. évfolyam, 36. szám, 2021. szeptember 10.
LXV. évfolyam, 29. szám, 2021. július 23.
Élet és Irodalom 2022