Hogyan olvassuk az Ulyssest?
FEUILLETON - LXVI. évfolyam, 28. szám, 2022. július 15.Helyben vagyunk, mondhatnám, Joyce pontosan ilyen író, klasszicista is, romanticista is. Már a Dublini emberekben együtt találjuk a kétféle orientációt: az általában költői hangvételű, érzékeny helyzeteket festő elbeszélések között van néhány, melyet akár szociológiai látleletként is olvashatunk. Az Ifjúkori önarckép negyedik fejezetében Stephen Dedalus önfelfedezése ésfeltárulkozása szenvedélyes tanúságtétel a romanticizmus mellett, az ezt követő s egyben utolsó fejezet viszont elsősorban a nyelv mimetikus működésének tere. S ha a Joyce-életmű korai darabjaiban ennyire ott vibrál a klasszicista komponens a romanticista mellett vagy alatt, miért volna ez másként az Ulyssesben? „Joyce mindenekelőtt realista”, jelentette ki Szentkuthy Miklós a regény első, Gáspár Endre-féle fordításának megjelenésekor, 1947-ben. Aminek nem mond ellent a vitathatatlan hovatartozású mimetikus-narratív előzményre való utalás a címben vagy a további mitológiai analógiák hosszú sora.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
