INGYÉRT

A pedagógusok továbbképzését ott szokták végezni, ahol a legjobban értenek hozzá: a pedagógusképző intézményekben, főiskolákon, egyetemeken. Ezért fogadta némi megütközés szakmai körökben Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium politikai államtitkárának a bejelentését, hogy ősztől a tavaly gründolt Makovecz Campus Alapítvány fogja végezni ezt a munkát.

Vonzó programok lesznek, ígérte az államtitkár: élménypedagógia, „gondolkodásfejlesztés”, korszerű matematikatanítási módszerek. Lehet, hogy az élménypedagógia belügyi körökben újdonságnak számít, a neveléstudományban régóta ismerik. Korszerű matematikatanítási módszerekről beszélni is kár a kitűnő Varga Tamás hazájában. Halála után matekversenyeket neveztek el róla, módszereit, taneszközeit kidobták az ablakon, udvariasabban mondva: elfelejtették. Meg kéne keresni, fölösleges a langyos vizet újra feltalálni.

A „gondolkodásfejlesztés”-t értelmezni se érdemes, minden komolyan vehető pedagógiai tevékenységnek ez áll a központjában.  

Mi értelme volt egyáltalán a Makovecz Campus Alapítvány létrehozásának? Már azon kívül, hogy valami alibifunkciót találjanak a Mester téglában és betonban testet öltött hagymázas látomásának, miután a katolikus egyetem karai fejvesztetten menekültek az oktatási célokra alkalmatlan piliscsabai komplexumból.

Ez is kiderül az államtitkár szavaiból. Több, „az új, komplex természettudományi tárgyra (science) irányuló képzés is indul”, mondja. Tehát suttyomban bevezetik a komplex természettudományt mint tárgyat az iskolákban, a tanárok átképzését pedig ezzel a 30 órás, ingyenes oktatással fogják megoldani. Bemegy a fizika-, kémia-, biológia- vagy földrajztanár a képzésre, és egy hét alatt felkészítik legalább két másik természettudományos területtel bővített komplex tárgy tanítására. Az összóraszám így harmadára csökken: hurrá, megoldották a tanárhiányt is.

Szinte ingyért.