MINIMÁLIS MÉRTÉK

Tisztelt Kövér László Házelnök Úr! Osztálykirándulásból hazaérve olvastam a nyilatkozatát a pedagógusbérek minimális emeléséről. Ez a 34. tanévem tanárként, sokadik tanév osztályfőnökként.

Azt gondolom, Ön is azok közé a szülők közé tartozhatott, akik azzal az arcpirító mondattal tették föl a kirándulásra induló buszra vagy vonatra a gyermeküket, hogy „Jó kirándulást, jó pihenést, Tanárnő!” (Bár Ön valószínűleg kis t-vel gondolná...) Kétszer egy nap lenne az előírt kirándulás, ehelyett nagyon sok kollégámmal együtt két-, három- vagy négynapos kirándulásra visszük az osztályainkat ilyenkor, az érettségik idején. Nem tudom, hogy szervezett és vezetett-e már osztálykirándulást, de ha nem, akkor elmondom, milyen az.

Nincs pedagógiai asszisztens, tehát nekünk kell szállást keresni, buszt vagy vonatot intézni, ha kell, biciklit, kenut bérelni, tárgyalni a kulturális helyszínekkel. Közben egyfolytában gondolkodunk, mi is lenne éppen jó az osztálynak. Beszedjük és kezeljük a pénzt (ami tilos, de Önök szemet hunynak efölött, mert nincs épkézláb szabályozás). Azután, amikor mindez megvan, indul a kirándulás. Mi vigyázunk a gyerekekre, legyen szó szálkáról, kullancsról, naptejről vagy az agyrázkódás megelőzéséről, külön ügyelünk a gluténmentességre, vagy figyelünk arra, aki pánikbeteg, gyengénlátó. Főzünk nekik bográcsban, megtanítjuk őket arra, amire a szülők elmulasztották: krumplit pucolni, hagymát vágni, mosogatni, seperni, felmosni...

Végiggyalogolunk 15-20 kilométert, körbebiciklizünk egy tavat, evezünk, amennyit kell, priccsen, emeletes ágyon vagy sátorban alszunk, nem luxuskörülmények között, így 55+-osan is. Közben mosolygunk, kedvesek, elfogadóak vagyunk, de kellően szigorúak is, magatartásunkkal példát mutatunk. Esti játékokat szervezünk, és őrködünk az éjszaka eseményei fölött. Jól kipihenjük magunkat harminchat bulizni vágyó gimnazista társaságában.

Hol tanultuk mindezt? Nos, ezt sem a matematika–fizika, sem a magyar–angol szakon, de még a földrajz–testnevelés szakon sem tanítják. Ezt természetünknél fogva tudnunk kell. Ez a tudás pont annyira észrevétlen marad az Önök számára, mint számunkra a kirándulásért kifizetett bér, ami kereken 0 forint.

Ugye Ön is ennyit tart méltányosnak, ha ezt a munkát elvégzi? Csak nehogy százalékosan adja meg ennek szükséges, minimális emelését!