MINDIG ELŐRE

Két fiatal nő beszélget a MOM kávézójában. Eszméletlen tűsarok, márkás óra, abszolút smink, az asztalon ugyancsak márkás slusszkulcs, demonstratíve. Miheztartás végett.

– Marbella már ócska lett – mondja egyikük, tenyerével söpör egyet a levegőbe, mintha ezt a szót hallani sem akarná.

– Hát az – helyesel a másik. – Ócska. Lassan mindenki rákap. A férjem két haverja most vett ott házat. Fincsi volt a hely, de már sok a magyar, baszki.

– Tovább kell lépni, nincs mese – mondja a levegőbe söprős. – Látod, nincs nyugija az embernek.