Drága idegenem
PRÓZA - LXVI. évfolyam, 17. szám, 2022. április 29.Szerettem napszállta után a nemzetközi gyorsvonatok folyosóján járkálni. Ilyenkor teljes volt a csend, mindössze a kerekek monoton, ritmikus zakatolását lehetett hallani. Megvizsgáltam az ablakokat, bepillantottam a mosdókba, van-e szappan, elegendő papír, még a szemetet is felszedtem. Nem az én feladatom volt, de szerettem gondoskodni az utasok kényelméről.
Egy péntek este azonban maradandóbb nyomot hagyott bennem, mint a többi.
Már épp a szokásos sétám végére értem, amikor a folyosó egyik ablakánál megpillantottam a magas, jóvágású urat. Elegáns volt, frissen borotvált arccal, hátrafésült hajjal. Utolsó slukkot szívta cigarettájából. Rögtön felismertem. Azt is tudtam, melyik a hálókocsija. Kissé nyúzottnak tűnt. Kifelé bámult, mintha a tájat nézné, ami meglepett, hiszen a hajnali órákban már csak sötét, összemosódott foltokat lehet látni.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
