A hatóság válaszol

VISSZHANG - LXVI. évfolyam, 16. szám, 2022. április 22.

Március 16-án az alábbi e-mailt küldtem a Médiatanácsnak:

Tisztelt Médiahatóság!

„A (média)hatóság minden esetben az alkotmányos garanciák és a médiatörvény alapján jár el, a hozzá érkezett, a kiegyensúlyozatlanságra hivatkozó bejelentéseket a Médiatanács ki fogja vizsgálni, és megalapozott döntéseket fog hozni. A Médiatanács ezen túlmenően célvizsgálatot indít, amely bemutatja az országos elérésű, hírműsorokat szolgáltató televíziós csatornáknak a háborús helyzettel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységét” – olvasom a Telex március elsejei hírében.

 Tisztelettel kérdem Önöket, hogy vizsgálják-e azt a kapcsolatrendszert, amelyre a Direkt36-hoz eljutott dokumentumok utalnak, jelesül az MTI kormányzat általi kézi vezérlésére. Az oknyomozó portál szerint Németh Zsolt, a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)  hírigazgatója a kapocs a kormányzat és az MTI szerkesztősége között. Összesen nyolc belső e-mail is van, amelyből látszik, hogy az ügyeletes vezető szerkesztők neki továbbítottak ellenőrzésre bizonyos híreket megjelenés előtt, vagy hogy kormányzati közleményeket és más utasításokat ő küldött be az MTI szerkesztőségébe.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke 2019 novemberében e-mailt küldött a közmédiához tartozó állami hírügynökséget is igazgató Németh Zsoltnak: „Szia, ebből tudnátok írni egy hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi!” – írta. Arról kellett kiadni egy hírt, hogy Orbán Viktornak levélben köszönetet mondott egy európai zsidó ernyőszervezetet vezető rabbi. Havasi e-mailjét szó szerint dokumentálja a Direkt36.

Ezt a hozzáállást írásos bizonyítékok sora igazolja. A Direkt36 belső e-mai­lek és cenzúrázott MTI-híreket tartalmazó dokumentumok segítségével mutatja be, hogyan érvényesíti politikai akaratát a kormány a közmédiában. Ezenkívül több, az MTI belső működését ismerő forrás is nyilatkozott a portálnak azzal a feltétellel, hogy a nevüket nem írják le, mert attól tartanak, hogy a közmédia vezetése részéről retorziók érhetik őket.

A minisztériumi közlemények címét és bevezetőjét tilos módosítani, erről több, a Direkt36-hoz eljutott e-mail is tanúskodik. Erre 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is belső körlevélben figyelmeztettek az MTI ügyeletes vezető szerkesztői.

A politikai szempontok érvényesülését azonban a leginkább az az e-mail igazolja, amelyből kiderül, hogy a szabály még a kormányközeli milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó tőzsdei cégre, az Opus Globalra is vonatkozik. 2021. április 23-án ugyanis az egyik szerkesztő írt körbe emiatt.

A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján az MTI három, egymást váltó vezető szerkesztője a felülről érkező utasításokat nem kérdőjelezte meg. Erre azonban nem is nagyon lenne terük: a hírügynökségnek ugyanis 2015 óta nincs meg a szervezeti önállósága. Ekkor olvasztották egybe a köztévét, a közrádiót és az MTI-t, és az egyesülésből létrejött a hivatalosan a közszolgálati médiaszolgáltatónak számító Duna Médiaszolgáltató Zrt.

A fenti kapcsolatrendszer minősítését előre is köszönöm!

Üdvözlettel

Lantai András
az Élet és Irodalom
külső munkatársa

 

Tisztelt Lantai András!

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) 2022. március 16-án e-mail útján érkezett beadványával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:

Beadványa a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Mttv.) 145. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek (a továbbiakban: bejelentés) minősül.

Az Mttv. 145. § (1) bekezdése értelmében:

„A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (...)”

Az Mttv. 145. § (2) bekezdése az alábbiakat írja elő:

„A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő nevét és címét, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.”

A 145. § (3) bekezdés értelmében:

„A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben – indoklási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a bejelentőt.”

Felhívom a figyelmét arra, hogy beadványa nem felel meg teljes mértékben az Mttv. 145. § (2) bekezdésben foglalt alaki követelményeknek, mivel nem tartalmazza lakcímét, azon kizárólag az e-mail-címe került feltüntetésre.

Fentieken túl a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai tekintetében a következőkről tájékoztatom:

A közszolgálati médiaszolgáltató az Mttv. 84 § (1) bekezdése értelmében a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Médiaszolgáltató).

A közszolgálati Médiaszolgáltató a hírügynökségi tevékenységét mint a Magyar Távirati Iroda (a továbbiakban: MTI) működtetője végzi az Mttv. 101 §-ában foglaltak alapján. E jogszabályhely a Médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenységi körébe tartozó speciális feladatait tartalmazza.

A Hatóság feladat- és hatásköreiről az Mttv. 182–184. §-ai rendelkeznek. E rendelkezések tételesen felsorolják, hogy a Hatóság (azaz a Hivatal és a Médiatanács) milyen esetekben járhat el, mely feladatok azok, ahol jogosult és egyben köteles eljárni. Amennyiben az Mttv. valamely rendelkezése(i) vonatkozásában feladat- és hatásköri szabály nem lelhető fel, a Hatóság nem jogosult eljárni azzal kapcsolatosan.

Az Mttv. 101. §-a kapcsán kiemelendő, hogy e rendelkezések vonatkozásában az Mttv. 182–184. §-ai nem telepítenek feladat- és hatáskört a Hatóság részére, ezért az MTI tevékenysége a médiaigazgatás körében nem vizsgálható, a hírügynökségi szolgáltatás jogszerűsége kérdésében a Médiatanács megállapítást nem tehet.

A Médiaszolgáltató az MTI-n keresztül nyújtott, hírügynökségi tevékenysége tekintetében lineáris médiaszolgáltatást (azaz televízió-, rádióműsor-sugárzást) nem nyújt. Ebből következően az Mttv. médiaigazgatásra vonatkozó szabályai – mint például a kiegyensúlyozottság követelménye, mely csak lineáris médiaszolgáltatással kapcsolatban értelmezhető az Smtv. 13. §-a alapján – nem vonatkoznak az MTI tevékenységére.

Az Mttv. és az Smtv. szabályozási körében nincs tehát olyan anyagi jogi szabály és eljárási normakeret, amely a Hatóság hatósági beavatkozását a Médiaszolgáltató MTI-n keresztül nyújtott hírügynökségi tevékenységét illetően biztosítaná, megalapozná.

Tekintettel arra, hogy beadványa alapján nem merült fel olyan, a Hatóság hatáskörébe tartozó rendelkezés (konkrét tényállás) megsértése, amelynek keretei között a bejelentésében hivatkozott sérelmek vizsgálhatók lennének, valamint egyéb médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése sem, a Médiatanács nem indított közigazgatási hatósági eljárást a Médiaszolgáltatóval szemben.

Kérem az Mttv. 145. § (3) bekezdésén alapuló tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Budapest, 2022. április 12.

Dr. Koltay András
elnök

 

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 40. szám, 2022. október 7.
LXVI. évfolyam, 30. szám, 2022. július 29.
LXVI. évfolyam, 27. szám, 2022. július 8.
Élet és Irodalom 2022