ELÉGTELEN

Requiem I. full (A FIDESS búcsúztatójául) címen kampányremekművet sodort elém a YouTube szele (ha szabad egy képzavarral indítanom), bizonyos Antsi előadásában. A szöveg – igazán szerényen – Shakespeare-t idézi Vörösmarty fordításában, majd saját mondókára vált. Hogy milyenre, hadd ne részletezzem, elvégre ki várna el egy kampánypropaganda-óbégatástól költői magaslatokat? Hanem Shakespeare és Antonius gyászbeszéde Caesar fölött hogy kerül ide? Aki ismeri ezt a helyet – és mit ér az egész magyar közoktatás, ha legalább az érettségizettek nem ismerik mind, kivétel nélkül –, az tudja, hogy ez a tömeghangulatot megfordító szónoki remeklés abszolút iskolapéldája (nem szólva a magyar drámai verselés csodájáról). Antoniusnak ugyanis, aki azzal kezdi, hogy temetni jött Caesart, nem dicsérni, éppen fordított a szándéka: dicséri Caesart, és gyilkosai ellen fordítja az imént még Brutust és Cassiust pártoló tömeget.

Antsi fiam, leülhetsz, ez elégtelen.