Linzer
PRÓZA - LXVI. évfolyam, 10. szám, 2022. március 11.A Délinél szállnak föl. A fiú negyvenes lehet, ő ül le az egyetlen szabad helyre. Az anya vele szemben áll, leng vállán a fekete retikül, ahogy beveszi a villamos a hosszú kanyart. Az apa szalvétát szorongat, tekintete gyorsan vált a vonatokról a fiára, majd vissza. A kanyar után leveszi szemüvegét, szárával kipiszkál néhány szöszt a szakállából, és hagyja, hogy a nyakában lógjon tovább. Érzi, hogy az anya belenyúl a hátizsákjába, és fél kézzel matat. – Éhes? – fordul oda. A nő tovább kutakodik, és csak azután válaszol, hogy visszahúzta a cipzárat: – Hosszú volt neki az út.
A nejlonzacskóban porhanyós linzerdarabok, megpróbálja kibontani, de megbillen az egyensúlya, ahogy a villamos továbbindul. Szélesebb terpeszbe áll, hogy újra nekilásson, de a férfi kiveszi a kezéből a zacskót: – Majd én.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
