SAKK

Mi bezzeg nem mentünk volna el egy játszma érdekében, ahol hosszú asztal végére kell ülni, szőnyeg szélén kölcsönösen előnyös megállapodásokról szónokolni mosolyogva, elhízott békegalambként.

Mert mi itt éltünk már akkor is, amikor a szomszédunkban orosz laktanya volt, tankok vonultak gyakorlatozni, épültek gyerekeiknek iskolák, kultúrházak, mert a távozás gondolata fel sem vetődött bennük. A kölcsönös segítségnyújtás keretében érkeztek. De a külügyek mostani irányítója akkor még macskákat etetett az udvaron.

Mi tudjuk, a sakknagymesterek, miközben mosolyognak, tűnődnek, bólogatnak, már tervezik, mi lesz a következő lépés, melyik bábura lesz szükségük, amelyik beáldozható, amit – ha eljön az ideje – lepöckölnek a tábláról.

Igen, mi reménytelenül konzervatívak vagyunk: számunkra még fontos az emberi méltóság, és szeretünk az emberek szemébe nézni.