Dátumok

Fóti Tamás interjút készített Carles Puig­demont-nal, a katalán autonóm kormányzat, a Generalitas egykori elnökével (Nem félek a határmódosításoktól, ÉS, 2022/5., febr. 4.). Puigdemont nézeteire nem térek ki – mint interjúalany azt mond, amit akar. Viszont a felvezető szöveg egyik mondata így hangzik: „A 2017-es függetlenségi nyilatkozat után véres összecsapások robbantak ki Katalóniában a szeparatisták és a kormányerők között.” Ez így nem pontos. A katalán parlament 2017. október 27-én kiáltotta ki a független Katalán Köztársaságot, és ezt követően semmilyen összecsapás nem volt. A tartományi kormány hat tagja Puigdemont-nal az élen azonnal külföldre távozott, a többiek pedig hazamentek és nyugodtan várták, hogy a központi kormány felfüggessze az autonómiát, és tartományi választásokat írjon ki december 21-re.

Erőszakos akciók még a függetlenségi nyilatkozat előtt, az október elsejei függetlenségi népszavazás napján voltak. Az alkotmánybíróság által illegálisnak minősített és betiltott szavazást a spanyol központi rendőrség gyakran aránytalanul durva eszközökkel próbálta megakadályozni, a résztvevők tevőlegesen ellenálltak, és ennek során több száz civil, valamint több tucat rendőr megsebesült, bár a számok – a forrásoktól függően – jelentősen eltérnek egymástól.

Igazi zavargások csak 2019 októberében törtek ki, miután az illegális népszavazást szervező, majd az autonóm tartomány függetlenségét kikiáltó katalán vezetőket hosszú börtönbüntetésre ítélték. A napokig tartó tüntetések keretében egy erőszakos kisebbség Barcelonában és más katalán városokban minden éjjel barikádokat épített, szemeteskukákat gyújtott fel, tört-zúzott és összecsapott a rendőrséggel. A tüntetők közül 579-en, a rendőrök közül 288-an sebesültek meg. Ezt azonban nem lehet a szeparatisták és a kormányerők közötti összecsapásoknak minősíteni, mert a „kormányerők” zömükben a katalán tartományi rendőrök (mossos d’esquadra) voltak, akik a szeparatista pártokból álló tartományi kormányzatnak vannak alárendelve. Az már más kérdés, hogy a katalán kormányzat, a Generalitas akkori vezetője, Quim Torra meglehetősen kétértelmű nyilatkozatokat tett, és nem állt ki saját rendőrei, valamint saját belügyminisztere mellett.