DJOKOVIC-SAGA
PÁRATLAN OLDAL - LXVI. évfolyam, 4. szám, 2022. január 28.Én is, mint sokan mások, miután csaknem teljesen elfogyott az értékelhető színvonalú napilap, kényelmesen telefonon olvasom a híreket, értékeléseket.
Volt idő, amikor az Origo volt a kezdőlapom, aztán, ismert okokból, az Indexet fogyasztottam. Miután ide is betette lábát a NER, hűségesen követtem a volt munkatársakat a Telexre.
Itt, nagyjából, kielégíthetem információéhségemet, a véleményekkel többször értek egyet, mint nem.
Természetesen mint a sport iránt érdeklődő ember nyomon követtem Djokovic ausztráliai kalandját, mely a sajtó segítségével terebélyes szappanoperává duzzadt.
Sok cikk foglalkozott ezzel a Telexen is. Legutóbb Fehér János írását olvastam (január 18.), egy ideig nagy egyetértéssel. Részletesen leírja az ügy stációit, melyek végül a teniszező kiutasításához vezettek. Az írás vége felé aztán összevontam a szemöldökömet, amikor a „huzavona” okairól olvastam. Ezt írja: „ahelyett, hogy a teniszezőt egyből kiutasították volna, mindenki számára méltatlan jogi birkózás kezdődött”.
Hát kérem, micsoda dolog ez! Miniszterek, ügyvédek, bíróság foglalkozott az üggyel, ahogy egy demokráciában szokás, mindenki véleményét meghallgatták. Bizony ez elég macerás. De hát Ausztráliában demokrácia van. Még azt is fel lehet hánytorgatni, hogy egy politikus politikai tőkét kovácsol az ügyből. Ez hallatlan! Ilyet még sehol nem láttunk.
Mennyivel egyszerűbb az ügyintézés mondjuk Észak-Koreában. Esetleg találhatunk közelebbi példát is?
