Piaci marxista-e Biden?

Dobozi István (Marxista Biden, ÉS, 2022/2., jan. 14.) nyilván jól látja a Demokrata Párt balratolódását (az amerikai konzervatívok amúgy is szívesen kezelik a kommunistának kijáró elítéléssel az ott liberálisnak nevezett baloldali demokratákat, kissé összezavarva az európai megfigyelőt). Véleményének illusztrálására viszont nem a legjobb idézetet választotta. Az „egészséges verseny” ideológiasemlegesnek látszik ugyan, de a szövegkörnyezetből (például a kapitalizmus emlegetéséből) kitűnik, hogy Biden a szabadpiaci versenyt hiányolja. Ez pedig inkább a konzervatív libertáriusokra jellemző, míg a legliberálisabb marxisták se az egészséges versenyt, hanem a szabályozott piacot tartották üdvözítőnek. Nem is szólva arról, hogy a kizsákmányolás Marx szerint nem a verseny nélküli, hanem valamennyi kapitalizmus sajátja. A különbség a marxisták és a libertáriusok között pont az, hogy előbbiek szerint a szabad verseny szükségszerűen létrehozza a monopóliumokat, ezért legalább ott (ismét a nyolcvanas évek legliberálisabb „piaci szocializmus”-ideológiáját idézve, az ortodoxabbak egyáltalán nem hittek a versenyben) be kell avatkoznia az államnak, ahol a piac nem működik vagy torzulásokat okoz. A Biden-idézetből legfeljebb azt a (liberálisnak nevezhető) következtetést lehet levonni, hogy az államnak feladata a verseny szabadságának a fenntartása. Persze a kizsákmányolás szó ébreszthet marxista reminiszcenciákat, de az angolban – a történelmi múlt különbségei miatt – kevésbé, mint a magyarban. Habár a hetvenes évek vége óta ezt a szót az ideológiai oktatáson kívül nem hallottuk gyakran Magyarországon. Az már csak a hab a tortán, hogy az amerikai elnök nem a dolgozók, hanem a vevők, illetve ügyfelek kizsákmányolásáról beszélt.