Ágoston Vilmosról
VISSZHANG - LXVI. évfolyam, 2. szám, 2022. január 14.Az Élet és Irodalom múlt heti száma nekrológot közöl régi – és immár néhai – barátomról, Ágoston Vilmosról Kőrössi P. József tollából.
Kőrössi fölsorolja régi közös kötetünk, a Szövegek és körülmények (1974) íróit, köztük Bálint Lajost. Bálint Lajos (1928–2015) nem írt a kötetbe (és máshová se), ő volt a műszaki szerkesztő. Jól ismertem a kolozsvári nyomdából, kiváló szakember volt, a betűk és a precizitás megszállottja. Nagyon rossz néven vette volna ezt a hanyagságot.
Kőrössi P. József tovább örökíti azt a teljesen hamis mítoszt, amely szerint létezett volna „Bretter-iskola”. Bretternek nem voltak olyan „tanai”, amelyek köré „iskola” szerveződhetik. Volt viszont ennél értékesebbje: az a szellemesség, okosság, nyelvi tehetség, amely miatt egész nemzedékünk szerette és csodálta.
Isten nyugosztalja Ágoston Vilmost. És Bretter Györgyöt. És Bálint Lajost.
