Magyar kavar
Bosznia-Hercegovinában
PUBLICISZTIKA - LXVI. évfolyam, 2. szám, 2022. január 14.„Még a zászlónkat és a címerünket sem magunk terveztük. Fogalmam sincs, hogyan került ezekbe a Bourbon-liliom” – mondta néhány évtizede Bosznia-Hercegovina koppenhágai nagykövete, mikor búcsúzásomkor meghívott ebédre. Szegény volt az eklézsia, lényegében egyszemélyes külképviselet, kisvendéglőben ültünk, a nagykövet asszony azon merengett, hogyan eshettek egymásnak a népek, „hisz még a bajramot is együtt ünnepeltük... Na és a nyelv. Bosnyák nyelv, ugyebár, nincs, ez Vuk nyelve”, utalt Vuk Stefanović Karadžićra, az egységes szerbhorvát nyelv megteremtőjére.1 „Kínunkban azt mondjuk, »naški«, azaz a mi nyelvünk. Vagy, talán groteszk tréfával, hogy »jugoslovenski/jugoslavenski esperanto«. Látja, még az anyanyelvünket se tudjuk megnevezni. Mi nem mondhatjuk csak úgy, könnyedén, hogy szerbhorvát.” Pedig a bosnyákok beszélik talán a legszebben.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
