A nyilvánosság foglya
Jan Vermeer van Delft: Nyitott ablaknál levelet olvasó nő
FEUILLETON - LXV. évfolyam, 51–52. szám, 2021. december 22.Harmincnégy – esetleg harmincöt – kép maradt fenn Vermeertől, aki rövid élete során (1632-1675) ennél jóval többet festett. A levelet olvasó nő 1657-59 között keletkezett. 1742-ben Carignan hercegének, a röviddel korábban elhunyt Savoyai Jenőnek a gyűjteményéből került III. Ágost szász fejedelem tulajdonába, s azóta a drezdai képtárban látható. Eleinte Rembrandtnak tulajdonították, később mások is szóba jöttek, többek között Pieter de Hooch. 1859-ben a francia művészettörténész, Théophile Thoré-Bürger állapította meg, hogy egyértelműen Vermeer alkotásáról van szó.
A festmény a polgári bensőségesség egyik leghíresebb példája lett. Az ablak előtt álló nő elmélyülten olvas egy levelet, s a kevés tárgyi kellék mellett immár másfél évszázada – amióta Vermeer bekerült az európai köztudatba – csodálhattuk az üres piszkosszürke falat, ami, Vermeer más szobafalábrázolásaihoz hasonlóan a festői technika páratlan bravúrteljesítményének számított.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
