LÉGVÁRÉPÍTŐK

Irigyelhetjük a fociban a franciáktól a világbajnokokat nevelő akadémiát, a belga aranygenerációt, de még a horvátokat is. Nálunk a sok „Na, ugye” ellenére egy évtized után sem jönnek a kiugró eredmények.

Pedig az ok egyszerű. A magyar közélet tántoríthatatlan alkimistáinak, akik még mindig hisznek az arany (és a pénz) csodatevő erejében, érdemes elolvasniuk Danyi Gábor vezetőedző véleményét, akivel most bontott szerződést a Siófok női kézilabdacsapata. Danyi 2019-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját a Győrrel (olyan szinten járt tehát, ahol kiöregedett focisták legfeljebb „szakkomentátorként”), a következő szezont törölték, de 2021-ben újra a Final Fourba vezette a csapatot. Csak ott már nélküle játszottak, mert előtte kirúgták. Nemzetközi meccsen nem kapott ki soha a csapatával.

Mikor egy beszélgetésben szóba került, hogy ennyi pénz ellenére, amit az akadémiákra és sportra költöttek, miért nem jönnek a világraszóló eredmények, ezt válaszolta: „Eltűntek a szakadt mezek, ezt a tao hozta magával. A pénz megjelenése pozitívum, de egy revízió biztosan ráférne a rendszerre, mert érzésem szerint a lényeg elvész. És nemcsak a kézilabdában. Minden van már: fizikoterapeuta, erőnléti edző, csak a lelkes meló tűnt el. A pénz sok buktatót is okozott, a szakmai munka rovására ment. Realitás, önértékelés és valóságtudat nélkül vannak a fiataljaink, mert elcsúszott valami. Szellemképes a tévé. Ebben nemcsak az edzők a hibásak. Amíg az elkényeztetés, a követelések hiánya uralkodó, nem fejlődik az önkritikai érzék, hiába várunk az áttörésre.”

Mikor focistákkal fotózkodó politikusokat látunk, mindig Danyi szavai jussanak eszünkbe. Van, amit nem lehet megvenni. Mit mond Candide a regény végén, hogy az okoskodó ideológusokat otthagyhassa? „Vár a munka a kertben.”