Viszonválasz

Magyar András László korábbi írását (Egészséges élet, ÉS, 2021/39., szept. 30.), miképp mindenkiét, sokféleképpen lehet érteni, ezért viszonválaszomban a szerző és az én értelmezésem közötti eltérésre nem térek ki. A Magyar válaszában (Válasz Vitrai Józsefnek, ÉS, 2021/41., okt. 15.) megfogalmazott kétségek miatt mégis próbálom ráirányítani az ÉS olvasóinak figyelmét az egészség okozta veszteségek mértékére.

Magyar szerint a 35–64 éveseknek a magyar GDP 4 százalékát meghaladó egészségveszteségeivel „nem érdemes előhozakodni”, mert nemzetgazdasági szempontból az a legkedvezőbb, ha mindenki makkegészséges, majd, amikor nyugdíjba vonul, meghal. Az érvelése nincs összefüggésben a hozzászólásomban szereplő adattal, hiszen a 2 ezer milliárd forint veszteség a nyugdíj előtt keletkezik. Talán jobban megvilágítja az egészségveszteségek elszomorítóan nagy mértékét az, hogy 2019-ben 26 707-en haltak meg a 35–64 éves magyarok közül (az összes halálozás 21 százaléka).

Magyar túlzónak véli a dohányzás okozta halálozás nagyságát is. Két érvem is van a kétkedés eloszlatására. Először is a dohányzáshoz köthető halálozás becslésének módszertana nagyságrenddel összetettebb, mint Magyar fejszámoláson alapuló okfejtése. Ennek során életkoronként, nőkre és férfiakra, a dohányzókat és a hosszan tartó hatás miatt még a leszokottakat is számításba veszik. Továbbá azt is szem előtt kell tartani, hogy a dohányzás eltérő mértékben növeli a különböző betegségek kialakulásának kockázatát. A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata, köznapi nevén a tüdőrák esélye például több mint 22-szeresére nő azoknál, akik dohányoznak. (Talán kevéssé közismert, hogy mind a tüdőrák gyakoriságában, mind az azt követő halálozásban Magyarország a világranglistát vezeti, https://gco.iarc.fr.) Az idézett 27 ezres halálozás becsléséhez egyébként 91 különböző betegségre megállapított kockázatot vesznek figyelembe!

Másodszor, tévedés csak a dohányzók arányát számításba venni, mert bizony a dohányfüst nem csak a dohányzókat betegíti meg. Mértékadó becslés szerint 2019-ben a dohányzással összefüggő betegség miatt elhunyt 27 ezer közül 3600-an (minden 8-dik!) nemdohányzóként haltak meg, mások cigarettafüstje miatt (www.healthdata.org).

Az egészségtelen életmód elterjedtsége Magyarországon nemcsak a fejlettebb „nyugati” országokhoz, hanem a hasonló társadalmi fejlődésen átment régiós országokhoz képest is komoly versenyképességi hátrányt jelent számunkra. A legtöbb társadalmi terhet okozó betegség nagyrészt megelőzhető egészséges életmóddal, ezért tartom nagyon fontosnak, hogy az össztársadalmi és egyéni-családi szinten keletkező, de egészséges életmóddal csökkenthető egészségveszteségek nagyságát ne relativizáljuk.

(A szerző népegészségügyi szakértő)