Válasz Vitrai Józsefnek

VISSZHANG - LXV. évfolyam, 41. szám, 2021. október 15.

Cikkem közlésekor tartottam attól, hogy néhányan félreértenek majd (Egészséges élet, ÉS, 2121/39., okt. 1.). Sajnos ez be is következett. Vitrai József válaszcikke (Ki felelős?, ÉS, 2021/40., okt. 8.) például szarkazmust gyanít soraim mögött, holott én azt, amit írtam, komolyan gondoltam. Azt próbáltam csak végiggondolni, mi lenne, ha az egészség valóban központi értékké válna világunkban. Vitrai József emellett olyan állításokat is tulajdonít nekem, amelyeket nem írtam le. Egyáltalán nem tagadtam például, hogy az alkohol vagy a dohányzás káros lenne, sőt, egyéb termékek káros voltára is igyekeztem felhívni a figyelmet! Másutt azt írja, hogy „Magyar szerint »a testi egészségre káros viselkedést« az állam önkényesen bünteti, fittyet hányva az egyén szabadságjogaira.” Ilyet én nem írtam. Aztán ezt olvasható: „Magyar felháborító példaként hozza fel, hogy egyes országokban azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nem voltak hajlandók magukat beoltatni, elbocsátották állásukból.”  Nem háborodtam föl ezen, csak a tényt közöltem. Megint másutt Vitrai így ír: „Azt sugallja, nem éri meg egy egész életen át az egészséget óvni.” Én ugyan nem sugalltam semmi ilyesmit, nem vagyok hülye, én se szeretnék meghalni.

Két megjegyzésem még lenne:

 Vitrai azt írja: „saját becslés szerint a 30–64 éves magyarok megromlott egészsége a GDP 4 százalékát meghaladó gazdasági veszteséget okozott az országnak 2019-ben”. Ilyesmivel nem érdemes előhozakodni, mert bárki kiszámolhatja, hogy az az ember, aki 65 évesen nyugdíjba megy, és mondjuk 100 évig él, harmincöt éven át nemcsak a nyugdíjalapot, hanem az egészségbiztosítást is súlyosan megterheli. Nemzetgazdasági szempontból éppenséggel az a legkedvezőbb, ha az ember 65 éves koráig makkegészséges, aztán azonban, még mielőtt nyugdíját és nyugdíjprémiumát felvenné, sebesen meghal. E sorok írója egyébként 65 esztendős, de még hezitál.

 Azt az állítást is túlzottnak vélem, amely szerint „A dohányzás több mint 27 ezer magyar halálát okozta 2019-ben.” Mivel 2019-ben 130 ezer ember halt meg hazánkban (ennek pedig a 27 ezer kb. a 20 százaléka), s mivel ekkor a felnőtt magyar lakosság 27 százaléka dohányzott, ez azt jelentené, hogy a dohányosok nagyjából 80 százaléka a dohányzás következtében halt meg, ami, tekintve a halálokok sokféleségét, kevéssé valószínű.

Egyébként minden másban egyetértek Vitrai Józseffel.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 48. szám, 2021. december 3.
LXV. évfolyam, 39. szám, 2021. október 1.
LXV. évfolyam, 37. szám, 2021. szeptember 17.
Élet és Irodalom 2021