ORBÁN NEHEZTEL

PÁRATLAN OLDAL - LXV. évfolyam, 24. szám, 2021. június 18.

Kiirthatatlanok a történelmi tévhitek. Már csak azért is, mert hajdani és későbbi terjesztőik, valamint haszonélvezőik utódai is busásan kamatoztatják ezeket... S hát elpusztíthatatlan a mai – amúgy régi daliás idők Nyugat-ellenes kottáiból játszó – jobboldalunk számára a „jaltai elárulás” és az „56-os cserben hagyás” tétele – írtam e hasábokon két éve. S írhattam volna előtte is, ahogyan most és két esztendő múlva is. Reménytelen vállalkozás lebeszélni az e tévhit terjesztésével politikai hasznot remélő politikusokat. A Hír TV összefoglalója szerint Orbán egy portugál lapnak adott interjújában azt mondta, Magyarország a Nyugathoz tartozik, de neheztel is rá, „tiszteljük, de sohasem feledjük, hogy mit kellett volna értünk tennie, amit végül nem tett meg”. A neheztelés oka Orbán szerint az, hogy Roosevelt és Churchill Sztálinnak adta át az országot, 1956-ban pedig a Szuezi-csatornát, vagyis a pénzt és a kereskedelmi lehetőségeket helyezték előtérbe a magyar forradalom, vagyis a szabadság és az értékek helyett.

Nem először mond ilyesmit. A 2018-as októberi évfordulón Orbán szónokla­tá­ban hangoztatta: „Európa mi vagyunk, mert mi európaiak voltunk akkor is, amikor Jaltában eladtak bennünket, s akkor is, amikor ’56-ban cserben hagytak bennünket.” Akkor én sem először írom le: Jaltában Roosevelt és Churchill már csak azért sem „adhatta át” az országot Sztálinnak, mert akkor az már a szovjet diktátoré volt, lévén itt az ő Vörös Hadserege. S e tényt tudomásul véve Rooseveltnek – a történész David Kennedy szavaival – nem volt más választása, „ha nem volt kész parancsot adni Eisenhowernek, hogy törjön át Németországon, s verje ki a Vörös Hadsereget fegyverrel Lengyelországból”. A „jaltai árulást” amerikai belpolitikai haszonszerzésből dobták be már Truman idején a republikánusok, akiknek 1952-es elnökjelöltje, éppen Eisenhower aligha véletlenül nem írta alá az ezt tartalmazó pártprogramot.

Az ’56-os cserben hagyás hazai találmány, hiszen akkor is parancsot kellett volna adni egy tábornoknak a szovjet hadsereg hazánkból való kiverésére, s vele a harmadik világháború elkezdésére, amelynek első csatatereként nem sok maradt volna az országból (és nem is voltunk NATO-állammal határosak). Szóval, Fichte óta szintén sokadszor, megint annál rosszabb a tényeknek. S a görögök óta tudjuk, hogy a mítoszok sokaknak fontosabbak a valóságnál. Ha egyszer Orbán viszontneheztelni akar a rá mindjobban neheztelő Nyugatra, akkor ilyen csekélységekkel érthetően nem törődik.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 45. szám, 2021. november 12.
LXV. évfolyam, 35. szám, 2021. szeptember 3.
LXV. évfolyam, 32. szám, 2021. augusztus 13.
Élet és Irodalom 2024