A hiányzó nyelvtudás

VISSZHANG - LXV. évfolyam, 20. szám, 2021. május 21.

Kormánypárti körökben akkora a felháborodás Karácsony Gergely állítólag hiányzó nyelvtudása és/vagy nyelvvizsga-bizonyítványa tárgyában, azt gondolná az ember, az ő köreikben mindenki poliglott, könnyedén váltanak egyik idegen nyelvről a másikra, szóban és írásban.

Hogy mennyire nem így áll a helyzet, jól mutatja, 2020 nyarán 110 ezer ember vehette át a diplomáját a nyelvvizsga-kötelezettség teljesítése nélkül. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tavaly húsvét előtt jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt felmentik az egyetemistákat a felsőfokú végzettséghez szükséges középfokú nyelvtudás igazolása alól. Ezzel egy 1996 óta kötelező előírást iktatott ki a rendszerből. Érvelése szerint ebben a helyzetben a magyar gazdaság nem mondhat le egyetlen szakemberről sem, amúgy is legfeljebb 75 ezer érintettről lehet szó. Mint kiderült, több mint 30 ezret tévedett.

A bejelentésre az egyetemek tanulmányi osztályait megrohamozó tömeg nagysága mindent elmond a magyar népesség, azon belül a fiatal értelmiség nyelvtudásának hiányosságairól. A sebtében kiosztott „beragadt” diplomák mellé csatolták egyébként a miniszterelnök köszöntő levelét is.

A kormány éppen abban az évben függesztette fel a diploma nyelvvizsgához kötését, amikor azt a felsőoktatásba való belépés feltételeként akarta bevezetni. Ha ez megtörténik, nagyon lecsökkent volna a felsőoktatásba kerülők száma, hiszen 2018-ban például a jelentkezőknek mindössze 45 százaléka, a felvetteknek pedig 55 százaléka rendelkezett középfokú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvánnyal.

A nyelvvizsgát bemeneti követelményként előíró kormányrendeletet 2019 novemberében indoklás nélkül visszavonták. Érvényben maradt viszont a kormány 2019. februári ígérete, amely szerint a nyelvtudás megszerzését kétszer két hét célnyelvi területen töltött nyelvtanulással egybekötött tartózkodással segíti elő.

A kilencedikesek és a tizenegyedikesek számára meghirdetett Külföldi Nyelvtanulási Program minden közoktatásban tanuló számára összesen négyhetes képzést biztosított volna. 2020 elején kiderült, hogy az erre a büdzsében elkülönített 90 milliárdnyi összeg tartalmazza az utazási költségeket, a kinti szállás és oktatás árát, a tanulók zsebpénzét és a kísérő tanárok honorálását. Ez több százezer forintot jelentett volna minden egyes tanulóra számítva.

A járvány kitörése előtt a tárgyalások a kiutazásokat szervező utazási irodákkal és nyelviskolákkal a szerződéskötés előtti állapotban voltak. A veszélyhelyzetben kiadott kormányzati intézkedés felfüggesztette a programot.

Kétséges persze, hogy ez a rendkívül drága program sikeres lett volna-e. A célnyelvi területen való tartózkodás általában növeli a tanulók motivációját, komoly előrehaladást azonban csak akkor lehet elérni, ha szervesen beépítik a nyelvoktatás általános folyamatába. Ez eddig nem történt meg.

Közben az is világossá vált, hogy a kormány idén ősszel sem indítja el a külföldi utazással egybekötött nyelvtanulási programot. Indoklás nincsen, nyilván van más helye is annak a 90 milliárdnak.

Még egy beváltatlan ígéret a választási esztendőre.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 42. szám, 2021. október 22.
LXV. évfolyam, 40. szám, 2021. október 8.
LXV. évfolyam, 39. szám, 2021. október 1.
Élet és Irodalom 2021