ORÁLIS ÜGYEK

PÁRATLAN OLDAL - LXV. évfolyam, 18. szám, 2021. május 7.

Blinken amerikai külügyminiszter merészelte szóvá tenni a magyar sajtószabadság állapotát, s ezért Orbán kiadhatta őt elbánásra az arra legalkalmasabbnak. A tőle ismert bájos stílusában Bayer vezérpublicista el is küldte oda ezt a „gyökértelent”, ahová való. Mivel történetesen a vezető kormánylap hasábjain tette, okkal hihetjük, hogy ez pótolta az amerikai ügyvivő szőnyeg szélére állítását a külügyminisztériumban, ahol már rutinosak az okvetetlenkedő nyugati államok diplomatáinak móresre tanításában. S talán azért is ez volna a jobb megoldás, mert a – diplomatikus szóhasználatra tagadhatatlanul nem törekvő – cikk Amerika-ellenes tirádái közt elmaradhatatlanul szerepelt a vád, hogy Blinken főnöke, (a szerzőt Brezsnyevre emlékeztető) Biden még alelnökként kirúgatta az ukrán főügyészt, mert az nyomozni mert a fiát alkalmazó cég ügyeiben. Márpedig, ha valahol, a Bem rakparton az ottani főnök tudhatja, hogy 2015-ben Kijevben Biden ezt közös nyugati követelésként, vagyis nem privát bosszúként adta elő, hiszen külügyminiszterünk akkor már ott ült az uniós tanácskozásokon.

Mivel többekkel együtt, magam is akként olvastam e cikket, hogy his master’s voice, picit csodálkoztam, hogy már nemcsak az amerikai szélsőjobb portálokról ismert vádakat zúdítja Blinken nyakába, hanem az orosz propaganda állításait is a Majdanon (ráadásul mindkét oldalon!) lövöldöző CIA-ügynökökről meg Navalnij („amerikai vagy német”) kiképzéséről. Viszont kétségtelenül meglepődtem a következő állításon: „amikor Monica Lewinsky furulyázott Clintonnak az Ovális irodában, és Clinton letagadta, akkor a maguk legfelsőbb bírósága határozatot hozott, miszerint az orális szex nem minősül szexnek és nem minősül házasságtörésnek”. Ez mintha kissé elnagyolt volna. Az amerikai főbíróság valóban hozott történelminek számító határozatot 2003-ban (vagyis évekkel Clinton elnökperének lezárta után, és persze attól teljesen függetlenül), alkotmányellenesnek minősítve Texas és persze sok állam évszázados szodómiatörvényeit, amelyekkel korábban meghurcolták a melegeket. S a válási csatározásokban sokáig szerepe volt a jogi trükknek, hogy csak a heteroszexuális közösülés a hűtlenség bizonyítéka (nagy port vert fel, amikor 1951-ben egy feleség hiába próbált elválni a másik férfival tetten ért és börtönbe vágott férjétől). De annyira talán mégsem kellene belehevülni mások lehülyézésébe, hogy magunkból csináljunk hülyét.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 22. szám, 2021. június 4.
LXV. évfolyam, 16. szám, 2021. április 23.
LXV. évfolyam, 14. szám, 2021. április 9.
Élet és Irodalom 2021