KI SZÁMÍT

PÁRATLAN OLDAL - LXV. évfolyam, 18. szám, 2021. május 7.

„Nem babra megy a játék, hanem életekről van szó. Kellő komolyságot kérek mindenkitől, a főpolgármester úrtól is” – pedelluskodott Orbán Viktor 2020. szeptember 11-én a Kossuth rádióban, majd „kellő szerénységgel” hozzátette: „a világ legsikeresebben védekező országai között vagyunk minden lehetséges adat, mérhető információ szerint”. Másnap az M1-en azzal folytatta, hogy „most a védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni. (...) A jól védekező országokban alacsony lesz a halálozások száma.” A halálozások száma sajnálatos módon mégis úgy megugrott – először novemberben és decemberben, majd a januári és februári csökkenés után márciusban és áprilisban még durvábban –, hogy új sikermutatót kellett találni. Meg is lett: az oltások száma. Ehhez ugyan a vakcinák beszerzését és engedélyezését is Szijjártó „főgyógyszerészre” kellett átruházni, de a szakemberek és a korábbi szabályok semmibevétele sem számított elfogadhatatlanul nagy árnak. Az utóbbi hetekben csak erről a sikerről beszél Orbán és nyomasztó súlyú propagandagépezete. A beoltottak számához köti a mitikus „nyitás” lépéseit is, gondosan elhallgatva, hogy az első oltás csak korlátozott védelmet adhat.

Valamiben Magyarország megint jobban teljesít – ha nem tudunk arról, mi történik máshol. Spanyolországban már hetek óta lehet étterembe (nem csak a teraszra!), uszodába, koncertre, színházba menni. A részletes szabályokat betartva: az éttermek például délután 5-kor zárnak, az uszodába előre kell időpontot foglalni, a nézők egymástól kellő távolságot tartva ülhetnek és „ütemezetten” távozhatnak az előadások végén. A városokat pedig csak nagyon indokolt esetben lehet elhagyni. Az első hullám brutális ütéséből sokat tanultak a spanyolok: korlátozásokkal ugyan, de „működtetik” az országot, és közben leszorították az áldozatok számát. A járvány kezdetétől az 1 millió lakosra jutó, COVID okozta halálesetek száma Spanyolországban 1663,09. Magyarországon ez az arány 2856,51, ami a megfigyelt 154 országban a legmagasabb (2021. május 4-i adatok, www.statista.com). A különbség a két ország között 71,8 százalék, hiába adtak be jóval több oltást nálunk: a 100 lakosra jutó oltások száma a két országban 60, illetve 35 (2021. április 29-i adatok).

A mostani szörnyű helyzetben talán jobb bele sem gondolni, hogy mi a félelmetesebb: ha a járványkezelést irányító döntéshozó nem ismeri ezeket a számokat, vagy az, ha ismeri, de hatalmi számításból mégis inkább az ámításra alkalmas számokat sulykolja éjjel és nappal, minden hullámhosszon?

De megnyugtató, hogy legalább azt tudjuk, ki ez a döntéshozó: „minden döntést a kormánynak kell meghoznia, következésképpen a felelősséget is a kormánynak kell viselnie, leginkább persze nekem. Ezt én vállalom is természetesen, mégiscsak ez a dolgom, mondhatnám, ezért kapom a fizetésemet” (Orbán Viktor a Kossuth rádióban, 2020. szeptember 18.).

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 41. szám, 2023. október 13.
LXVII. évfolyam, 24. szám, 2023. június 16.
LXVI. évfolyam, 49. szám, 2022. december 9.
Élet és Irodalom 2024