Egy mellékes megjegyzés

Gerő András Nemzeti önkritika című írása nagy részében (ÉS, 2021/14., ápr. 9.) azzal foglalkozik, milyen helyet foglal el a magyar kultúrában az egészségtudatosság, és hogyan függnek ettől halálozási adataink. Erre reagál Mihályi Péter (Indokolt önkritika? ÉS, 2021/15., ápr. 16.), ezzel a résszel nem kívánok foglalkozni.

Engem a „vörös farok” zavar. (Ez most főleg a bevezetőben van.)

Mostanában sokan „tartanak egyenlő távolságot” a politikai oldalaktól. Gerő András ezt a témából adódóan helyesen tenné, és könnyű is lenne neki, ki kéne hagynia az első néhány bekezdést. De ő ezt a magatartását demonstrálni is akarja.

Hogyan?

Egyik oldalról a „minden élet számít” szlogen ürességével. Egy közhelyes szlogen nem nagy baj, de ez hazug is.

A másik oldalról az ellenzék részéről felvetett, a halottakért vállalt miniszterelnöki felelősség kérdését tartja bornírtnak (?), felszínesnek (?), mindenesetre nyilvánvaló hazugságnak. Mert „...miért lenne érdeke egy választásra készülő kormánynak, hogy gondatlanságból sok ezer magyart öljön meg”.

Tisztelt Gerő András!

 Gondatlanság esetén hogy kerül ide az „érdeke” szó?