VERSENYSZELLEM
PÁRATLAN OLDAL - LXV. évfolyam, 12. szám, 2021. március 26.Nézem a női magasugrás világbajnoki döntőjét, Ariane Friedrich, a hazaiak versenyzője fut neki a 206 centiméternek. Nemrégiben ugyanitt, ugyanezzel a magassággal legyőzte a horvát Blanka Vlašićot. Mivel így kéri, a közönség – több tízezer ember – csendben, lélegzetvisszafojtva figyeli az ugrását. Leveri a lécet, ezzel „csak” harmadik, a világbajnok Blanka Vlašić.
Vlašić még nem végez, megpróbálkozik a 210 centiméteres világcsúcsmagassággal is. Őt kívánságára a közönség ütemes tapssal buzdítja, amikor nekikészül az ugrásnak. A kamera egy pillanatra a versenyt már befejező, melegítőben üldögélő Friedrichre vált: a német sportolónő a közönséggel együtt önfeledten tapsolva szurkol a még jobb eredményért, legyőzőjének.
Először arra gondoltam, ezt megírom! Utána meg arra: ki hinné ezt el nekem, itt, most, Magyarországon?
