Piszkos háború, piszkos intrika

VISSZHANG - LXV. évfolyam, 7. szám, 2021. február 19.

Kilencvenhárom éves korában a budapesti Farkas Edith Katolikus Szeretetotthonban (Budapest, Krisztina krt. 61/a) elhunyt Jálics Ferenc jezsuita atya. Jálics 2017 óta Magyarországon élt. Argentínát, ahol 1959-ben pappá szentelték, 1977-ben a legnagyobb csendben hagyta el. Előbb az USA-ban, majd Németországban élt.

A 84 éves Jorge Mario Bergoglio, a mostani Ferenc pápa, mintegy 60 évvel ezelőtt szeminaristaként találkozott először Jáliccsal, akit akkor már Franz Jalicsnak hívtak. Életük furcsa módon összefonódott.

1976-ban a 40 éves és ambiciózus Bergoglio atya az argentin jezsuiták vezetője volt. Két rendtársa, Orlando Yorio és Franz Jalics atyák Buenos Aires egyik nyomornegyedében tevékenykedtek. A katonai junta figyelte a papokat, és feltételezték, hogy titokban baloldali gerillákat segítenek terrorakciók végrehajtásában. Letartóztatják őket, majd az argentin haditengerészet kínzókamráiban sínylődnek, ahol összekötött végtagokkal tartják fogva őket. Öt hónappal később egy Buenos Aires közeli mezőn bekötött szemmel és bedrogozva, de élve találják meg a két jezsuitát.

Yorio atya szabadulása után 1977‑ben 27 oldalas jelentést küld Rómába. A katolikus egyházat és Bergogliót vádolja azzal, hogy összejátszanak a véreskezű katonai juntával. Jalics csendben távozik Argentínából, majd egy 1994-ben megjelent könyvében (Ejercicios de contemplación) ír az esetről, megerősítve Yorio atya vádjait. Név szerint Bergogliót nem említi. Yorio 2000‑ben, 67 éves korában hunyt el Hollandiában. Ugyanebben az évben Jalics kijelenti, hogy ő megbékült Bergoglióval, összeölelkezve együtt imátkoztak.

Buenos Airesben a néhai Yorio atya nővére, Graciela bíróság elé viszi az ügyet. Több bírósági per és tényfeltáró újságíró vizsgálja a katolikus egyház és a junta baráti kapcsolatait, és arra bizonyítékokat is találnak. 2010-ben, az akkor már bíboros Bergoglio is tanúskodik, és elmondja, hogy ő a színfalak mögött mindent megtett azért, hogy megmentse a két jezsuitát. Többen kiállnak a bíboros mellett, aki személyesen soha nem támogatta a juntát.

2013-ban nagy meglepetésre pápává választják Bergoglio bíborost. Jalics Németországból nyilatkozik, hogy az új pápa elleni vádak teljesen alaptalanok. Ezután 2013 októberében találkoznak a Vatikánban, de nyilatkozat nem jelenik meg. Nem tudjuk, miről beszélt a két jezsuita pap.

Újságcikkek, könyvek tucatjai foglalkoznak Yorio, Jalics és Ferenc pápa sok évtizedes kapcsolatával, még a 2019-es A két pápa című filmben is felbukkan Jalics, akit Lisandro Fiks argentin színész alakít. Lehetséges lenne, hogy a liberálisnak tartott Ferenc pápa egykoron együttműködött a brutális argentin katonai juntával? Vagy hogy a horthysta tiszti családból származó, egykori kőszegi hadapród, Jálics Ferenc, kommunista gerillákat segített volna Buenos Aires nyomornegyedeiben? Az argentin junta „piszkos háborúja” 30 ezer, többségében ártatlan életet követelt, és számos piszkos intrikát is szült.

Engem az is zavar, hogy a magyar nyelvű sajtó nem említette, Jalics koronavírusos volt, és az Independent Catholic News hírügynökség szerint halála előtt egy nappal engedték ki egy budapesti kórházból. Csak eggyel több rejtély.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 17. szám, 2021. április 30.
LXV. évfolyam, 14. szám, 2021. április 9.
LXV. évfolyam, 12. szám, 2021. március 26.
Élet és Irodalom 2021