LÉPTÉKVÁLTÁS

PÁRATLAN OLDAL - LXV. évfolyam, 6. szám, 2021. február 12.

Azt, hogy a kormány utat csinál (védettséget töröl, hatóságot átszervez, kiemelt építési üggyé nyilvánít stb.) magánbefektetők részére, hogy épületeket bontsanak vagy belezzenek ki, már megszoktuk (Heinrich-udvar, Radetzky laktanya). Azt is lenyelte a nép, hogy a kormány saját magának mérhetetlen arroganciával átalakít történeti épületeket, mint a karmelita rendház vagy a volt vári Pénzügyminisztérium. Sőt a háborúban elpusztult, egykor volt jelentős épületek visszaépítése is mindennapos dologgá vált, mint a lovarda vagy a még csak tervezett egykori kiállítási pavilon a Közlekedési Múzeum helyén, de ide sorolandó a Levéltár elpusztult tornyának visszaálmodása is.

Ezek voltak a próbababák, de most jön a veleje. Elkezdődött és további szép példái lesznek a soha meg nem épült épületek vagy épületrészek visszaállításának (a METESZ-székház helyére épült vasbeton bővítmény a Kossuth téren vagy a tervezett hatalmas levéltári oldalszárny a várfalakkal párhuzamosan). S emellett kormányzati beruházásként elindult egyes épületek funkcionális újragondolása az állítólagos műemlékvédelmi paradigmaváltás jelszavával. Egy gondosan „elkészíttetett” tudományos anyaggal megalapozva – hogy szó ne érje a ház elejét – készülnek engedélyezni a Kossuth téren az Agrárminisztérium közel 2/3-ára kiterjedő újjáépítést. A kiemelten védett Nemzeti Emlékhelyen, egy már többszörösen bebiztosított jogi környezetbe ágyazva, s még az eddigiekhez képest is különleges eljárás keretében történne mindez. Vagyis, hogy jelen esetben nem kell engedély a bontáshoz, s majd a maradékot kicsinosítva és az újat hozzátupírozva jönne létre a kormányzati minőségi műemlék. Minden szabályos, mondta Wachsler Tamás. Értem, a látszatra adni kell. Hajrá, még vannak tippjeim.

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 22. szám, 2023. június 2.
LXV. évfolyam, 16. szám, 2021. április 23.
Élet és Irodalom 2024